Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 15. Senyvességellenesek
205 Sol. nigrum). Ezekben és a közönséges burgonya zöld részeiben, csiráiban egy solanin nevű alkaloida van, mely nagyobb mennyiségben adva az idegközéppontokat bénítja, a vörös vértestecskéket oldja és bélhurutot okoz. Régebben azt hitték, hogy a romlott burgonyával történt mérgezések a solanintól vannak, ez azonban alig hihető, mert a burgonya solanintartalma igen jelentéktelen. Sokkal valószínűbb, hogy a burgonya élvezése után bekövetkező tömeges megbetegedések baktériumméregtől származnak ; annál inkább, mert Dieudonné vizsgálatai igazolták, hogy a Proteus vulgaris és bizonyos, a Colicsoportba tartozó baktériumok néhány óra alatt igen nagy meny- nyiségben elszaporodnak a meleg burgonyán. Vannak, kik az egészséges burgonya csekély solanin- tartalmát is baktériumok termékének tekintik, nem pedig mirigyváladéknak. A romlott burgonyával etetett tehenek teje, állítólag a solanintartalom következtében, nem egyszer okozott már csecsemőknél gyomorbélhurutot. Egy hazai állatorvos (Havas J.) megfigyelése szerint a kicsirázott, romlott burgonya sertéseknél Orbánéhoz hasonló betegséget és tömeges elhullást is is okozhat. Takarmányszűkös esztendőkben a burgonya levelei okozta mérgezések a szarvasmarhán nem ritkák. Ilyenkor a zöld burgonyaleveleket gyűjtik és más takarmánnyal keverve megetetik, mikor is hasmenéssel kezdődő, száj- és körömfájásra emlékeztető mérgezés keletkezhetik. Mindezen enyhébb hatású solonaceák közül orvosi célokra ma már csak a Solanum dulcamarat használják (ezt is ritkán). Ennek a kúszó, sövények körül, nedves helyeken található cserjének (114. ábra) a szárát és kúszó ágait stipites dulcamarae néven tartják a. gyógyszertárban. Felső levelei dárdásak, virágai ibolyás színűek, termése piros bogyó ; ágainak kérge keserű, a fája édes (innen a régi furcsa és rossz »keserédes csucsor« elnevezés). Főleg a skrofulás betegek gyógyításához használt fás teakeverékben (species lignorum) volt szerepe, de azonkívül rögzött légzőszervi bajok, asztma, csúzos- köszvényes betegségek, sárgaság és szifilisz elleni hatását is dicsérték. Senyvesség-ellenes hatású gyógyszerként szerepel a három színű ibolya vagy vad árvácska füve (herba violae tncoloris) is, melynek különös apró virágú mezei alakja (Viola arvensis Koch) szalicilsavat és egy hányástokozó alkaloidát (violint) tartalmaz es régebben gyermekek idült bőrbajai ellen volt használatban, nem114. ábra. Piros ebszőllő vagy édeskeserű. (Solanum dulcamara.)
