Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 14. Keserű anyagokat tartalmazók

191

vesszük igénybe. Egyik alkotórésze a »gyomoreszenciá«-nak (tinctura urnámnak). A kisebb (15—20 cm magas) és sötétkék színű virágokkal bíró Gentiana cruciata (keresztesfű, Szent László király füve, 104. ábra), melynek a gyökere parenchimája úgy néz ki, mintha nyíllal vagy lándzsával keresztbe szúrták volna (tehát szignatúrás növény), régen mint pestis elleni orvosi növény nagy hírnek örvendett. Ä magyar hagyomány szerint ezt a hatását Szent László királyunk ismerte fel. Hohenberg az ő »Adeliches Land- und Feldleben« című munkájában erre vonatkozólag azt mondja, hogy »das Kraut wird in Ungarn Szent Laslo Király five, d. i. St.-Ladislaus-Kraut,

103. ábra. Sárga tárnics. (Gentiana lutea.) Ostermaier J. képe.

Flos Sancti Ladislai, genannt, weil, als zurzeit des hl. Ladislaus die Pest in Ungarn stark grassierte, habe er Gott auf freiem Felde herzlich und andaechtig gebethen, dass, wenn er mit dem Pfeile in die Höhe schiessen würde, auf welches Kraut der Pfeil liegen bleiben würde, dasselbe soll für die Contagion Hilfe leisten : so sey es auf die Cruciata oder Modelgeer gefallen. Lind damit seyen alle diejenigen, so es gebraucht haben, von der grausamen Pest erlediget worden ; wie Carolus Clusius in seinem Nomenclator botamcus bezeuget«. Clusius után az összes régi magyar botanikusok is átvették ezt a mondát1, de talán mondanom sem kell, hogy a pestis ellen semmiféle

1 V. ö. Nyelvtörténeti Szótár, I. 1030; Csapónál (1775 ) 261 old., Ve- szelszkinél 235. old. Utóbbi azt írja, hogy »sarlós nap tájján találta ege oszor virágzásban, a sámsoni kaszáitokban«, továbbá hogy a gyökeret mos e c íoz keverve adták sertések dögé {sertésvész? orbánc?) ellen. (I79 •;