Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 13. Illóolajtartalmúak

179 szabb ideig állanak, két rétegre különülnek, szilárd kristályos alkotó­részek válnak ki belőlük, melyeket stearoptennek nevezünk, ellen­tétben a folyékony állapotban megmaradó elaeoptennel. Az illóolajok tehát csak hulladéktermékei a növényi szervezet­nek, mindazáltal ipari és orvosi szempontból nagy fontossággal bírnak. Azt már régen tudjuk, hogy az illóolajoknak majdnem mind­egyike bír több-kevesebb fertőtlenítő erővel. A gennyedést okozó baktériumokat (staphylococcusokat, streptococcusokat) a menta-, démutka- vagy a szegfüolaj azonnal megsemmisíti; a thymol a legerőteljesebb fertőtlenítő szereink közé tartozik. Ennélfogva a pipereszappanok illóolajtartalmának egészségügyi szempontból is megvan a maga jelentősége. Sokan vannak, kik azt hiszik, hogyha magukat, zsebkendőjüket, ruháikat jól megillatosítják: már ezzel is mentve vannak mindenféle fertőző bajoktól. Mondanom sem kell, hogy ez egészen téves hiedelem s az ilyen szertelen önparfümözés- nek legföljebb akkor van értelme, ha valaki, embertársaira való tekintettel, a saját kellemetlen foetorjait el akarja leplezni. Meg­bocsátható, apró világcsalás, mellyel azonban nem mindenkit lehet megcsalni, kiváltképpen pedig az olyat nem, ki még emlékezik a Martialis versére : Non bene ölet, qui bene semper olet.1 (A rómaiak­nál annyira elterjedt az illatszerek használata, hogy Capuában külön uccájuk volt a parfümök és illatos kenőcsök készítőinek, az úgynevezett unguentariusoknak. Athénben pedig már sokkal előbb megtiltotta Solon az illatos kenőcsök használatát, még pedig neríi is a nőknek, hanem a férfiaknak.) Annyi azonban bizonyos, hogy az illatos olajoknak éppen az adja meg a nagy ipari fontosságot, hogy oly kiterjedten használják őket a kozmetikus leplezés céljaira. Ez az a főszempont, mely miatt vegyészek és gyárak annyira törik magukat az után, hogy a növényvilágban előfordúló és közkedvelt illóolajokat mesterségesen, szintetikus úton is előállíthassák. Pár évtized óta nagy lendületbe kapott ez a törekvés és ma már a vaní­liának, ibolyának, s más növényeknek illatos anyagát mesterséges úton is képesek vagyunk előállítani ; hozzá még sokkal olcsóbban, mint a régtől fogva használt préselő vagy desztillációs eljárásokkal. Az illóolaj tartalmú növények (különösen a bors, gyömbér, mustár, paprika, hagyma, fekete retek, ernyősök termései stb.) ősidőktől fogva használatosak étvágygerjesztő fűszerül. Kísérletek­kel meg van állapítva, hogy ezek a gyomorbeli emésztőnedvek el­választását fokozzák, mi valószínűleg a gyomorbeli mirigyek állo­mányának közvetlen ingerlésével függ össze. Ezzel szemben a mes­terséges emésztőnedvkeverékekhez adott fűszereknek nincs serkentő és gyorsító hatásuk az emésztés folyamatára, sőt esetleg még gátol­ják is a mesterséges emésztést. Valószínű, hogy reflex úton a száj­nyál elválasztását is fokozzák, mi a keményítő ételek emésztése szempontjából bír fontossággal, továbbá a hasnyál és a bélnedvek elválasztását is. A belek perisztaltikus mozgásait is élénkítik, de 1 Nincs annak jó szaga, aki mindig illatos. VI*

Next

/
Thumbnails
Contents