Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 12. Hashajtók
174 az iparban is nagyban alkalmazzák a ricinuszolajat, mert olcsón jutnak hozzá. Még világítóolajnak is széltében használják, mert állítólag majdnem olyan világító ereje van, mint a villamos lámpáknak (?). A közönséges ákác (Robinia pseudacacia) leveleiben, továbbá kérgében és a gyökerében a ricinhez hasonló fehérjeszerű vérméreg (robin) van, melynek hatása ellen (Ehrlich szerint), szintén immunizálni lehet az állatokat. Ilyenkor antirobin keletkezik a szervezetben, mely igen hasonló az antiricinhez. Az ákácfa gyökerének kérge hashajtó és hánytató hatású, a virágaiból készített szirupnak pedig állítólag enyhe narkotikus hatása is van apróbb gyermekekre. Bizonyos, hogy az ákácfa kérgében mérgező alkotórészek vannak s ezek úgy emberen, mint állaton már gyakran okoztak súlyos, sőt halálos mérgezést. így megtörtént, hogy néhány nagyobb fiú az ákácfa kérgének rágása után önkívületbe és görcsökbe esett. Lovaknál nehéz lélegzés, veseizgatottság, székrekedés, ingadozó járás, szédülés, olykor dühöngés és tetanikus görcsök, szívgyöngeség, látási zavarok s végül általános bénulás voltak az ákácmérgezés tünetei. Az egyes individuumok azonban igen eltérő érzékenységgel bírnak e méreggel szemben. A hashajtó hatású és különösen a vastagbelek mozgásait erőteljesen ingerlő drogok közé tartoznak azok, melyekben antrachinon- származékok vannak, elsősorban pedig egy trioximetil-antrachinon : az- emodirr. Ehhez van kötve a rebarbarának, szennának, frangula- féléknek, áloénak stb. a hashajtó ereje. Az igazi rebarbara (Rheum) nálunk nem fordul elő, legfölebb a Rheum rhaponticumot említhetem meg, mely hazánkban is megterem és gyökértörzsében emodint, krizofánsavat, frangulasavat tartalmaz, tehát hashajtó hatása van, de nem oly erőteljes, mint a kínai rebarbaráé. Hasonlót mondhatunk a nálunk szintén látható, dísznövényül ültetett Rheum undulatum- ról. A valódi rheum hiányát különösen a háború alatt nagyon éreztük. 1916-ban (szerencsés véletlen útján) Kínából valódi Rheum palmatum tanguticum-magvak kerültek a bajor happingi gyógynövénytermelő kísérleti állomás birtokába és ez a humuszos allu- viális talajban teljes értékű, az importált kínai árúval minden tekintetben egyenrangú gyökeret termelt, melynek átmérője már a második évben 25 cm volt, 3—4,25% antracbinon-tartalommal. Azt hiszem tehát, hogy a rheumtermelésre hazánk hegyes vidékein is szép jövő vár. A rebarbarával közelrokon sóskafélék gyökerében szintén kimutathatók az antrachinonok, így pl. a régi hazánk havasi tájain előforduló Rumex alpinusban (barátrebarbarában), mely enyhe hashajtó hatása miatt régebben az igazi rebarbara pótlószere volt ; továbbá a Rumex acutus gyökerében, melyet ezelőtt Radix lapathi acuti néven gyakran használtak hashajtóul és rühellenes szerül. A fodros- és tompalevelű sóska (Rumex crispus és R. obtusifolius) szintén hashajtó. A nálunk ugyancsak előforduló és itt említhető folyó cikszár (Polygonum dumetorum) levelei szintén emodintartal-
