Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 12. Hashajtók

170

tubák : a Poiidre de St. Ange szintén asarumrhizomát tartalmazott, melyet a középkorban abortivumnak és emmenagogumnak is gyakran használtak, sőt Tirolban még ma is. Az illatos ibolya (Viola odorata) gyökerében és virágjában szintén hányást és hasmenést okozó, az emetinhez hasoló alkaloida van, mely az árvácskában (V. tricolor) is elöfordúl. Az előbbi virágaiból készítik az ibolyaszörpöt (sirupus violarum), melyet némely gyermekkori szájbaj (aphthák) kezelésére és gyógyszerelegyek (mixtúrák) megfestésére szoktak használni.

A méregölő, Cynancham vincetoxicum (L.) R. Br., (Vincetoxicum officinale Mnch.) szintén onnan kapta nevét, hogy hánytató hatása miatt mérgezések alkalmával gyakran használták a régi orvosok. Az Asclepias-fajok közül mintegy negyven ma is szerepel a népies gyógyításban és a különböző államok gyógyszerkönyveiben hánytató és izzasztó szerül. A mi méregölőnk egy asklepiadin nevű gliko- zidát tartalmaz, mely hányáson és hasmenésen kívül kezdetben a szívet is ingerli, majd csakhamar megbénítja. Juhoknál vese- és hólyaggyulladást, gyakori és fájdalmas vizelési ingert, végül hetek, vagy hónapok múlva elhullást okoz. Hasonlóan hat az Asclepias syriaca és az A. incarnata is.

Hánytató hatása van még a vadgesztenye (Robinia pseudacacia) kérgének is, melyről később még részletesebben lessz szó.

XII. Hashajtó hatású gyógynövényeink.

A székelés a komplikáltabb élettani működések közé tartozik. Első feltétele, hogy a belek normális mozgással, perisztaltikával bírjanak. Újabb kutatások kiderítették, hogy a lépnek igen fontos szerepe van a belek kitakarításában, mert ez termeli azt a serkentő anyagot (hormont), mely a bélperisztaltikát fokozza s ezt az a gyakori sebészi tapasztalat is megerősíti, hogy a lép kiirtása után nem egyszer megbénulnak a belek. A székelés műveletének azonban egyéb természetes (élettani) ingerei is vannak. Ez ingerek közé tartozik először is a végbél teltségének a foka és az ott levő bélsár minősége, konzisztenciája. A székelést különben mesterséges ingerekkel is megindíthatjuk, pl. mechanikus úton (ha a végbélbe hirtelen ■ nagyobb mennyiségű hideg folyadékot öntünk), vagy vegyi úton (ha a végbélbe glicerint, szappanoldatot stb. fecskendezünk). Ezek a vegyi ingerek, mint az éppen említett glicerin is, sokszor vízelvonás által hatnak. Szappankúpoknak (suppositoriumoknak) alkalmazása székrekedés esetén, különösen apró gyermekeknél, minálunk is szerte ismert népies eljárás. Ha a székrekedés oka nem a végbélben van, hanem valamely magasabban fekvő bélszakaszban, akkor ezek a végbélkúpok nem sokat használnak; ilyenkor klisztéreket vagy gummicsövön át való »mély« beöntéseket adunk, konyhasó-oldattal, olajjal stb., hogy a sokszor igen kemény bélsárrögöket fel is puhítsuk. Ha a vastagbelek kemény bélsárral teltek, akkor a bélösszehúzó-