Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 11. Hánytatók
163 kát, orrukat, fülüket (mert ennek a nyílásán is bemehet a ragály mérge !), narancsot, ángyélikát rágjanak s a híres Diascordium Fra- castori-val éljenek.1 A pestisbetegek körül forgolódó szegény páter valóban rászorult az orvosi jótanácsra, mert őt fenyegette legközvetlenebbül az életveszély ; hiszen tudjuk, hogy a XIV. századbeli pestis- járványok idején csak magában Németországban s csak a franciská- nusok közül több mint százezren estek a pestis áldozatául! Bár részletesebb adataim nincsenek, mégis kétségtelen, hogy a magyar papok, sebészek és orvosok közül is bőségesen szedte áldozatait a veszedelmes járvány, annál inkább, mert az utóbbiak egyémelyikéről írott emléke is fenmaradt annak, hogy valóságos halálmegvetéssel forgott betegei között. Elég, ha a jeles debreceni orvost, Bentziget említem, kiről azt mondja Weszprémi, hogy az 1739. évi pestis- járvány alkalmával »inter mille mortes pharmaca distribuendo versabatur intrepidus«. Ezek voltak a magyar orvostörténet »névtelen hősei«, kik méltán megérdemlik, hogy emlékük örökké éljen az utódok kegyeletében. XL Hánytató gyógynövényeink. Hánytatószerek (emetica vagy vomitiva) azok, melyek a hányás középpontjainak ingerlése által vagy más úton hányómozgásokat s ezzel a gyomortartalomnak a szájon át való kiürítését képesek előidézni. A hányás középpontja némelyek (Grimm és Grewe) szerint a lélegzőközépponttal azonos, mások ellenben csak annyit mondanak, hogy a lélegzőcentrum közelében fekszik. Bizonyos, hogy az utóbbival benső kapcsolatban kell lennie, mert hányás közben a lélegző működés típusa erősen megváltozik s a lélegzőizmoknak a hányómozgások előidézésében és végrehajtásában nevezetes szerepük van. Thumas szerint a fő hányóközpont a nyúltvelőben van, az úgynevezett írótoll (calamus scriptorius) tájékán. E középpont villamos vegyi vagy erőművi ingerlésére hányás következik be. A hányás alkalmával mutatkozó bonyolult izomműködések pontos összerendezettsége (koordinációja) szintén a hányócentrum létezése mellett szól, nemkülönben az is, hogy hányás alkalmával olyan kutyákon is mutatkoznak a jellemző fej-, garat- és légcsőmozgások, melyeknek bárzsingja előzetesen át lett vágva (oesophagotomia), melyeknél tehát a gyomor- tartalom nem a szájon, hanem a bárzsing szabad nyílásán át távozik. A hányás kiváltásában szereplő bonyolult idegmechanizmust a 95. ábra tünteti fel. Azok az agyvelőhöz vezető (centripetális) idegrostok, melyek a hányás előidézésében részt vesznek, főleg a bolygóideg (nervus vagus) és a nyelvgaratideg (n. glossopharyngeus) törzsében futnak. Ezeken kívül azonban bizonyos centrifugális rostoknak is fontos szerepük van, így nevezetesen a gyomornyitó idegeknek (nervi dilatatores cardiae), melyek részint az agy velőből, a nucleus 1 Kollonics-féle pestisrendelet (Ordo pestis) 1692-b >1| li*
