Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 10. Bőrizgatók
156 pestisjárványok alkalmával még a XVIII. század első felében is ■szívesen szagolgatták a félösebbek. Az, amit Praevotius páduai tanár a magyar királyné vízéről, illetőleg annak magyarországi Szent Erzsébet által való felfedezéséről mond i1 tisztára a mesék országába tartozik ; amint ezt már más helyen részletesebben is kifejtettem. A magyar királyné neve csak azért jött kapcsolatba a rozmaringszesszel, mert a népies hit (külföldön is, nálunk is) mindig azt tartotta, hogy a királyok rejtelmes erővel bírnak bizonyos betegségek gyógyításában. Ilyen erőt tulajdonítottak a francia, spanyol és angol királynak s a melki krónika a magyar királyok gyógyító erejéről is megemlékezik. A magyar királyné nevét azután a francia desztillátorok saját üzleti céljaikra lefoglalták s reklámcégérül használták. Epoly kevés valószínűséggel bír Csafilovicsnak az a nézete, hogy ezt a vizet a felvidéki tót olejkdrok (92. ábra) találták fel. Való igaz, hogy ezeknek a kuruzslóknak régen fontos szerepük volt a hazai drogok elterjesztésében, mert csak úgy, mint ma a külföldet járó muzsikuscigányaink, szép huszáros uniformisba bújva, »magyar doktorok« nevével büszkélkedve, Svédországtól Franciaországig, Franciaországtól az Ural és Amur vidékéig bejárták a világot, többek közt a már máshol említett kárpáti balzsammal (»bäume de Hongrie«, »bäume de Carpathie«, az angoloknál »Hungarian balsam«) és egyebekkel élénk kereskedést űzve. 1786 előtt évenként több mint 3000 felvidéki tót polgártársunk árasztotta el Európát a magyarországi drogokkal, illatos olajokkal és gyógyszerekkel, mígnem kormányrendeletek végét vetették ennek a jól jövedelmező iparágnak. E tilalom oka részben az volt, hogy sokszor mérges anyagokkal (arzénnal, belladonnával) is házaltak, hamis terjékkel csapták be az embereket, kuruzsló módra gyógyítgattak, s ha a páciens nem fizetett illendő mértékben, akkor lehordták és a pokolba küldözgették. Ezt mondja róluk (már a XVI. században) az orvosi tudományok nagynevű reformátora, a híres svájci orvos : Paracelsus,* 1 2 Egy szó, mint száz : a magyar királyné vizét nem az olej károk találták fel, sőt nem is magyar találmány ez ; népünk és régi orvosaink nem ismerték és nem rendelték s Weszprémy is csak a XVIII. század vége felé fedezte fel. Az Aqua reginae Hungáriáé név eredetét ott kell keresnünk, hol a rozmaring nagy mennyiségben, elvadult állapotban terem s hol a vándorló »destillateunÖk évszázadok óta foglalkoznak a rozmaringszesz készítésével : Dél-Franciaországban. A rozmaringéhoz hasonló bőrizgató és fertőtlenítő hatású illódés, hogy a magyar királyné vízét nem a XVI., hanem a XVII. században találták fel. 1 V. ö. Tóth Béla : Magyar ritkaságok (Bpest, 1899), 74. oldal. 2 Thurneysser erre vonatkozólag azt írja egyik (1583-ban megjelent) munkájában : »Paracelsus sagt von den vermeinten Orwosi oder Aerzten, die im Land mit allerley Quacksalban, Marrentaken und Holderlatwergen, die sie für Tyriac einhandeln, umherziehen. Wann sie nun die Menschen lang geplaget hamd, und nicht weitere List können, schicken sie die gen almeghalni, .ad halain stb.
