Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 8. Helybeli hatású drógok
134 csillapítására vesszük igénybe őket, cukorkák, szörpök, elixirek alakjában. Sokáig megmaradó, bár nem éppen kellemes édes íze miatt nagyon gyakran használjuk íz javítónak is különböző gyógyszeres készítmények édesítésére, továbbá vivőszerül vízszívó porokhoz és labdacsokhoz. Aszájbüz elleplezésére szolgáló cachouk (rendszerint apró, ezüsttel bevont pilulák) szintén édesgyökérkivonatot, továbbá tolubalzsamot vagy katechut és illatos anyagokat (mosuszt, mentát, kumarint, vanillint stb.) tartalmaznak és kivált dohányos vagy odvas- fogú embereknek jó szolgálatot tesznek. Végül nagyon gyakori alkotórésze még a medvecukor a különféle mellporoknak, asztma elleni teakeverékeknek, mindenféle cukorkáknak (réglisseknek, lozengeek- nek, pasztilláknak), így például az édesgyökér-pasztának (pasta liquiritiae) vagy a bőrcukornak, mely az édesgyökér kivonatán kívül cukrot és arabmézgát is tartalmaz s rendesen tábláalakban vágva jut a kereskedésbe. A cukortartalmú drogok után röviden megemlékezhetünk a zsíros olajat tartalmazó növényi drogokról is. Hazai növényeink közül elsősorban az édes mandulát kell itt említenem. Az édes mandula lényegileg abban különbözik a keserűtől, hogy amigdalint vagy egyáltalán nem tartalmaz, vagy csak nagyon kis mennyiségben. Emulzin van benne, szintúgy egy kevés szőlőcukor, jóval több nádcukor, azonkívül pentozánok, s amit első helyen kellett volna említenem : zsíros olaj (mandualolaj, oleum amygdalarum dulcium), melynek mennyisége néha majdnem 6o%-ot tesz ki a magvakban. A majdnem tiszta ölemből álló, igen lassan avasodó mandulaolaj a legbecsesebb zsíros olajok közé tartozik, melyet éppen ezért nagyon gyakran hamisítanak (mákolajjal, dióolajjal stb.), sőt néha nem is mandulából, hanem őszibarack magvaiból préselnek (oleum amygdalarum gallicum), A mandulaolajat igen gyakran használjuk mindenféle fejetek és bevonó-, enyhítőszerek készítésére, melyek torokgyulladás, gégehurut, hasmenés alkalmával belsőleg adhatók, azonkívül a kedvelt mandulaszörp (sirupus amygdalarum), a mandulaszappan, a Pavy-féle mandulakenyér (cukorbetegeknek) szintén az édes mandulákból készíttetnek. A mákmagvakban szintén jó sok (40—50%) zsíros olaj (oleum papaveris, mákolaj) van, mely époly jól szárad, mint a lenolaj, de különbözik ettől abban, hogy majdnem teljesen szagtalan és kellemes ízű, tehát ételek készítéséhez is használható, azonkívül fehér festékekhez, gyógyszeres főzetekhez, a legrosszabb minőségű pedig a kereskedésbeli káliszappan gyártásához. A kipréselés után visszamaradó mákmaglepények háziállatok táplálására is igen célszerűen használhatók, már csak azért is, mert sok foszforsavat tartalmaznak és mert nem mérgezők. A közönséges kender (Cannabis sativa) magjaiból préselt olajat hólyagbajok alkalmával enyhítőszerül rendelik, továbbá a nép között az a híre, hogy túlságos tejelválasztás esetében jó vele az emlőket bekenni, mert a tejelválasztást állítólag csökkenti, ami azonban bizonyítva még nincsen. Ilyenféle használata az állat
