Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 7. Az élősdiekre ható orvosi növények

122 A vértszívó és kellemetlen viszketegséget okozó ektoparaziták közé tartoznak még a tetvek. Az emberen háromféle tetü szokott élősködni (73. ábra) ú. m. a fejtetű (Pediculus capitis), a fantetű (Pediculus pubis vagy Phthirius inguinalis) és a ruhatetű (Pediculus vestimentorum). A Phthirius rendszerint a fantájon tartózkodik, de innen távoli vidékekre is elkalandozik, úgyhogy alsóbbrendű, piszkos embereknél néha még a bajuszban és a szemöldökben is megtaláljuk. A tetű igen régi élősdije az embernek s a tetűkórnak a nevét — phtheiriasis — már a régi görögöknél is megtaláljuk, sőt ha az egyik görög a másikkal összekapott, épúgy vagdosták egymáshoz a görög űauskerh-1 (phtheirokomides ), mint az én gyermekkoromban a budapesti csórészájú uccai sihederek. A görög nyelv nagyszerű gaz­dagsága még a tetűfogás művészetére is külön szót teremtett : phthei- risiiké volt ennek a neve. Az azonban, amit a régi források a rejtel­mes tetűkórról beszélnek, a mesék országába tartozik. Jellemző, hogy a népies fantázia a gonosz indulat és kegyetlenkedési hajlam represen­tative men-jeit, a Herodeseket, Sullákat és II. Fülöpöket pusztította el ezzel a betegséggel ; azt mondták, hogy e nagy gonosztevők tes­tében, juvante Jove, »megromlottak a nedvek«, tetvek és más férgek termettek bennük s ezek aztán a testük felszínére is átfúrták magu­kat. Lehetséges, hogy e babonás hitnek mindössze csak annyi volt a való alapja, hogy e szomorú emlékű históriai egyéniségek testén elhanyagolt nyílt sebek voltak s ezeken a légy kukacok megfészkelték magukat, aminthogy ez az antiszeptikus sebkezelés előtti korsza­kokban nem volt éppen valami nagy ritkaság. A régi értelemben vett phthiriasist azonban nem ismeri a mai orvosi tudomány. A tetvek háziállatainkon is nagyon gyakran előfordulnak, de . ezek másneműek és az emberen nem tudnak állandóan megtele­pedni. Ilyen a lovak vérszopó tetüje, a Haematopinus (Pediculus) equi, mely főleg olyan testrészeken szeret tartózkodni, hol a gazda­állat nem igen tudja háborgatni (pld. a fark fölött stb.). A ló ekto- parazitái közé tartozik még a Trichodectes pilosus vagy szőrtetű, 73. ábra. Az ember háromféle tetve. Baloldalon a fej tetű nősténye, középütt (a legkisebb, nagykarmú) a fantetű, jobboldalt a ruhatetű. (Küchenmeister és Zürn után.)

Next

/
Thumbnails
Contents