Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 7. Az élősdiekre ható orvosi növények
120 a páfránygyökér alkatrészeit tartalmazó kivonat, kiváló sikerrel lehet megküzdeni ezzel a nemzetgazdasági szempontból is fontos állatbetegséggel. Mellesleg megemlíthetem még a közönséges tököt (Cucurbita pepo), melynek a magvai szintén galandféregellenes hatással bírnak, de csak akkor, ha frissek vagy a levegőn (nem magas hőmérsékleten) lettek megszárítva. A trópusok alatt már régesrégen divatos a tökmag használata taeniák ellen, bár ezt a hatást ma sem tudjuk jól magyarázni, minthogy a magvakból eddigelé semmiféle féreghajtó alkatrészt sem sikerült izolálni; némelyek szerint a hatás a magvakban lévő zsíros olajhoz van kötve, tehát inkább csak mechanikus hatás : ez azonban szerintem éppen nem valószínű. A tökmagot lehámozva, tésztává gyúrva vagy marmelád (lekvár) alakjában is adják : felnőtt embernek 100—200 mag adandó be. Megbízhatatlan, ma már ritkán használt gyógyszer. Mint látjuk, a hazai flóra, sajnos, igen szegény a hatásos féregűző növényekben. Legnagyobb részüket külföldről, melegebb éghajlatú állomokból kell importálnunk. 'k 'f» 'k Már e fejezet bevezetésében is említettem, hogy nemcsak testünk belsejében, hanem annak felületén, a bőrön vagy a bőr alatt is sokféle parazita élősködhetik. Ezek sokszor még nagyobb bajt okoznak, mint a belekben tanyázó élősködők. Gondoljunk csak rá, hogy a lezajlott világháború alatt, mennyi szenvedést hozott szegény katonáinkra a széltében elharapózott tetvesség. És nemcsak most volt ez így, hanem minden nagy háborúság alkalmával, például a török időkben is. Egykorú forrásainkban nem egyszer olvassuk, hogy a magyar történelemnek ebben a szomorú korszakában, az úgyszólván állandósult tábori élet idején, nemcsak a hadviselő közrendű nép, hanem a legelőkelőbb nagyurak is meg- riihesedtek, megtetvesedtek. Nádasdy Tamás, a gazdag főúr és Magyarország nádora, azt írja egy alkalommal a feleségének,1 hogv igen gyötri a sennyedék (vagyis a rüh), komló vizében fürdik, lórom - gyökérből készített kenővel kenegeti magát, de azért nincs nyugta a nagy viszektéstől és kéri a feleségét, az ő »szerelmes Orsikáját« (Kanizsay Orsolyát), hogyha tudna valami jó receptát a rühösség- ről, írja meg neki. Levelét is úgy írja alá, az ő tréfás módja szerint, hogy »az te rühös palatínusod«. Kemény János, később Erdélyország fejedelme, érdekesen írja le, hogyan tetvesedett meg a morvaországi táborozás közben s hogyan szabadult meg nagynehezen a »szürke marhától«. Szenei Molnár Albert, a híres nyelvész és zsoltárfordító, szintén emlegeti rühösségét az ő naplóiban. A német Coberus pedig azt írja egy helyen, hogy a magyarországi táborokban annyira elszaporodtak a tetvek, hogy folytonos ingváltoztatással sem lehetett védekezni ellenük ; így volt ez a legyekkel és a szúnyogokkal is. Ma 1 1556 augusztus 26. (Orsz. Levéltár, Nádasdy-levelek.)
