Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 7. Az élősdiekre ható orvosi növények
113 Gömbölyded feje körülbelül gombostűfejnyi szegy kis csőrforma nyúlvánnyal (rostellummal) bír, melyen 20—30 horogból álló koszorú ül (68. ábra). A fej oldalsó részén köröskörül négy szívókorong \ an (az ábrán csak három látható), melyek szinten tapadószervül szolgálnak. A közönséges pántlikagiliszta fiatal fejlődési alakja, az ú. n. borsóka (Cysticercus cellulosae) a sertésben élősködik és az ember legtöbbször akkor fertőzi magát a pántlikagilisztával, ha kellőleg meg nem füstölt, vagy meg nem főt sertéshúst eszik. Ez magyarázza meg, hogy az ortodox zsidók és a mohamedánok közt, kiknek tilos a disznóhús evése, igen ritka a galandféreg, szintúgy azokban az államokban is jelentékenyen megcsappant, melyekben nagy súlyt helyeznek a vágóhídi pontos és szakértelmes húsvizsgálatra. A sertéshúson kívül különben a galandíérgeknek egyéb forrásai is vannak, így például kevesen tudják, hogy az, amit a jobbfajta vendéglőkben finom eufemizmussal »szalonkavelő«-nek, szókimondó németséggel pedig schnepjendrecknek neveznek, nem egyéb, mint a sneffek beleiben élősködő galandférgek gomolyagja, kon- volutuma ! A galandférgek-okozta kellemetlenségek igen változatosak leheti nek : fejfájás, szédülés, makacs csuklási rohamok, görcsök, bénulások, látási és hallási rendellenességek, olykor valóságos delirium vagy mania : mindez kétségkívül reflex úton létrejött ártalom. Néha veszedelmes, folyton fokozódó vérefogyottság mutatkozik ; a beteg fokról-fokra halványabb lesz, szívdobogás és nehéz lélegzés kínozza, étvágytalanság, hasmenés stb. gyötri s a kóros állapot egészen hasonlóvá lehet az ú. n. vészes vérszegénységhez (anaemia perniciosa). Ha meggondoljuk, hogy elhanyagolt esetekben egy galandféreg harminc évig is elélhet az emberben, s hogy voltak esetek, mikor az emberben 41 taeniát és 90 bothriocephalust találtak : akkor elképzelhető, hogy milyen szánalmas sora van az olyan betegnek, ki nem sokat törődik a maga jóvoltával és nem fordul idejében orvoshoz. Az emberben élősködő galandférgek közül megemlítendő még a fegyvertelen galandféreg (Taenia saginata v. mediocanellata), mely 10—15, sőt 30 méter hosszúságot is elérhet, de horogkoszorúja nincsen s a nyers vagy félignyers marhahús élvezése folytán kerül az emberbe ; továbbá az ebgalandóc (Taenia echinococcus), mely csak 3—5 mm hosszú és kutyákban nagyon gyakori ; innen jut az ember beleibe. Fiatal korában kisebb-nagyobb hólyagokat (echinococcus, rivóka) képez, melyek olykor csak néhány milliméter átmé- röjüek, de viszont gyermekfej-nagyságúra is megnőhetnek. A rivóka- hólyagok belsejében tiszta, kocsonyás, fehérjementes folyadék van s a belső hártya felületéről nőnek ki a féreg skólexei. E hólyagok néha nagy számmal lepik el a különböző szerveket, különösen pedig a májat (69. ábra), veszedelmes, sokszor halálthozo betegséget okozva. Számos régibb és újabb statisztika bizonyítja, hogy az echinococcus-betegség elterjedése szoros összefüggésben van a kutyák számával és eltartásük módjával. Nőknél gyakoribb a beteg. , 8 Dr. Magyary-Kossa : Hazai gyógynövények.
