Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Orvostan
Nincs értelme, hogy e mendemonda cáfolására messzefekvő dolgok ismertetésébe bocsátkozzunk s elregéljük, hogy hogyan és miként jött a tudomány arra a gondolatra, miszerint a fertőző betegségek és a baktériumok között összefüggésnek kell lennie, elég, ha nehány ezerszeresen igazolt mathematikai bizonyosságú tényt említünk. Vannak betegségek, melyek ragadósak. Egy emberről tízre, százra, milliókra ragadnak át s minden beteg kiinduló pontját képezi újabb s újabb fertőzéseknek. Nem szenvedhet kétséget, hogy e betegségeknél a bajt okozó anyag élő anyag, mert szaporodik. Valamely fertőző betegségnél, mondjuk tuberkulózisnál, mindig megtalálunk a beteg részekben bizonyos bakteriumfajt, melyet alakjánál, életének nyilvánulásainál s más tulajdonságainál fogva mindenkor biztosan felismerhetünk. Ezt a baktériumot csakis annál az egy betegségnél találjuk, de annál mindig. Sikerül állatba is beoltani: az állat az illető bajban megbetegszik s szervezetében megszaporodva találjuk a baktériumokat. Ezeket mesterségesen is tenyészthetem, mondjuk húslevesben. A mesterségesen tenyésztett baktériumok állatba oltva ismét a jellemző betegséget idézik elő. A baktériumok tenyészeteiből oly anyagokat (toxin) állíthatok elő, melyek beoltása az illető betegség tünetei közt mérgezi az állatot stb. stb. Járványos időkben, mikor az emberek félnek egymással találkozni, mikor gyanús minden ember, állat és tárgy, mely kívülről jut a család körébe, a gondos háziasszony el nem mulasztja az érkezett levelet megfüstölni. A postás kezéből már a parázscsiptető fogóval veszi el s a tűzhelyen egy-két karikát félretolva, kinyújtott karral odatartja a láng fölé. Mikor már egy kicsit megkapta a korom, a művelet kész, a levél — nézetük szerint — elvesztette fertőző képességét. Van, aki elégORVOSTAN. 269 Levelek fertőtlenítése.
