Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Orvostan

264 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL.

Baktériumok

veszedelmessége.

Ennek magyarázatát is adhatjuk. Népszerűvé a tudománynak leginkább azon adatai válnak, melyek anyaga, tárgya közönséges és könnyen érzékelhető, így az állattan, növénytan, fizika, meteorológia stb. nehány fejezete.

A bakteriológia anyagát bizonyos, szabad szemmel láthatatlan élő lények vizsgálata képezi. Az élő természet e legkisebb polgárait természetesen csak az ismeri, s létezésükről csak az bírhat közvetlen tudomással, kinek módjában volt velük foglalkozni, s kellő fölszerelésű laboratóriumban élet jelenségeiket megfigyelni.

A bakteriológia népszerű ismertetése nem e könyvbe való, s így meg kell elégednünk annyival, amennyit az egyes mendemondák cáfolására el kell mondanunk.

A baktériumokra vonatkozó mendemondák közül a legelterjedtebb ez : Minden baktérium betegségokozó és veszedelmes.

Óriási tévedés. A baktériumok ezerféle faja között alig van száz, mely betegséget, helyesebben emberi betegséget okoz. Igen sok bakteriumfaj, éppen a legelterjedtebbek, a legközönségesebbek egyáltalán nem élnek meg az élő szervezetben, vagy ha megélhetnek is, abban kárt nem okoznak. Vannak viszont olyanok, melyek kizárólag csak az élő szervezetben élnek meg s betegségokozásra, fertőzésre képesek.

Épp e tulajdonságaik szolgáltak a baktériumok bizonyos osztályozására, mely szerint vannak :

1. mindig fertőzők (obligat parasiták), melyek csak az élő szervezetben élnek meg, betegséget okoznak, a szabad természetben elpusztulnak ;

2. ártatlanul tenyésztésre képes fertőzők (fakultativ saprophyták), melyek megélnek a szervezeten kívül, élettelen anyagon is, de első sorban mégis élő lényeken szoktak élni;