Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Állattan - Általános rész

ÁLLATTAN.

I?

Bizonyos, hogy a majmokkal szoros rendszertani rokonságban vagyunk, bizonyos hogy a fajok családfáján egy ágon lesz helyünk. Csak az a kérdés, elődeink-e a majmok, vagy oldalági rokonaink ?

E kérdésre csak az összehasonlító bonctan és a paleontologia adhatja meg a feleletet. Az bizonyos, hogy a ma élő majomfajok közül egyik sem lehetett elődünk. Milyen lehetett tehát az ős ? Az ásatag csontokból kitűnik, hogy a diluvium-korban, tehát több tízezer évvel ezelőtt két emberfaj élt. Az egyik, csaknem mindenben hozzánk hasonló, magashomlokú faj volt. Ez a homo sapiens fossilis (seu diluvialis) [Cro-Magnon, Engis, Brünn, Golley-Hill, Langrie-Basse, stb.] A másik lapos koponyájú, kisebb velejű, előreálló felső szemszéllel bíró alak, a homo primigenius diluvialis. (Krapina, Neandervölgy, Spy, La Naulette, d’ Arcy, Sipka stb.) Ez a már kihalt emberfaj sokkal közelebb áll a majmokhoz mint a mi fajunk, a homo sapiens recens, mely kétségtelenül a homo sapiens diluvialis vérszerinti egyenes leszármazottja.

De ez a homo primigenius is kétségtelenül ember. Nagy agy vele je van és egyenesen jár, de mindenesetre feltűnő hasonlóságot mutat bizonyos majmokkal.

Még feltűnőbbek a dolgok a pliocén-kori csodás lénynél, melynek darabjait 1891-ben födözte föl Dubois Jenő Jáva szigetén. Ennek a különös lénynek a koponyája még közelebb áll a majoméhoz mint a homo primigeniusé, de mégis fejlettebb, nagyobb agyvelejű mint a majom, s ami fő, egyenesen állva, két lábon járt. Ez kétségbevonhatlanul kitűnik lábszár csontjának vizsgálatából. Ez tehát majom is volt, ember is. El is nevezték egyenes járású majomembernek. (Pithecanthropus erectus Dubois.)

Ez a a sokat keresett »összekötő kapocs«.

A majomember őse kétségtelenül még állatiasabb

Dalmady: Mendemondák a természettudomány köréből 2