Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Orvostan

ORVOSTAN.

247

Duchenne (1862), Gratiolet, Darwin (1872), Mante- gazza (1885), PiDERiT (1888) józan physionomiája, mely első sorban az indulatokat tükröző arcjátékot, vagyis a mimikái változásokat tanulmányozza, s ezeknek esetleg állandóvá váló jellegzetes vonásait veszi vizsgálat tárgyává, nem tud érdeklődésre találni. Valószínűleg azért, mert ez becsületes tudomány.

A koponya dudorainak tanulmányozásán alapuló lélekbelátás mesterségének megalapítója Gall. Ez a kiváló tudós volt az első, ki a lélek székhelyét az agykéregben kereste, sőt az agykéreg különböző részeinek különböző lelki képességekkel való összefüggését vélte fölfedezni. Azt állítva, hogy a koponya alakja, dudorzata mindig bizonyos arányban áll az agy velő részeinek különböző fejlettségével, arra a következtetésre jutott, miszerint a koponyán levő dudorodások nagyságából s arányaiból a lelki képességeknek és jellemnek hű képét olvashatjuk ki. Még ma is közkézen forognak Gall rajzai, melyek a koponya egyes részeinek jelentését tanítják.

Gall okoskodása hibás. A koponya alakja s az agy részeinek különböző fejlettsége között nagyon laza a kapcsolat, úgy hogy a koponya valamely dudorodása nem jelenti azt, hogy az alatta levő agyrészlet igen fejlett; másodszor meg számtalan kísérlet és megfigyelés az agy kérgében egész más működéseket és egész más elhelyeződést talált mint aminőt Gall szerkesztett össze. Gall eljárása tehát használhatatlan. Ezzel szemben meg kell jegyeznünk, hogy újabb vizsgálatok egy és másban igazat adnak a nagyérdemű tudósnak, így a mathematikai képesség Möbius szerint is kifejezésre jut a csontos szemöldökív külső részének alakulásában, amint azt Gall is tanította.

: ' Az arc, koponya, termet, írás, járás, hanglejtés stb. tanulmányozása folyik. De még mindenütt csak a keresés, adatgyűjtés stádiumában vagyunk, határozott törvényt