Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Orvostan
226 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. A haj színe és a tej minősége. A tej kova és a gyermek kora. Az első hónapok elteltével a kellően megválasztott mesterséges táplálás — jobb híján — megengedhető. A szoptatásról, tejelválasztásról közszájon forgó babonáknak és mendemondáknak se szeri, se száma. Csak a legelterjedtebb mendemondákat említem, még pedig Temesváry Rezső tanárnak, e kérdés legnagyobb ismerőjének, kiváló könyveire támaszkodva. Általában azt tartják, hogy a barna, fekete hajú nők teje jobb, táplálóbb, mint a szőkéké. Dajkát keresők általában előnyben részesítik a barnát. A haj színe és a tej összetétele közt tényleg van különbség (Vernois és Becquerel, Johannesen), még pedig oly értelemben, hogy a szőkék zsír- és cukordúsabb, a barnák fehérje- dúsabb tejet adnának. Temesváry szerint a szőkék és világosbarnák valamivel több tejet adnának mint a barnák; a faj súlyban és zsírtartalomban nem talált különbséget. A kérdés végleges eldöntésére még további vizsgálatok szükségesek, de az már az eddigi adatokból is kitűnik, hogy az általánosan vallott nézet föltétlenül hibás. Valószínű, hogy a mendemonda keletkezésében a tehéntej és bivalytej közt vont hasonlat nagy szerepet játszott. Dajkát keresők — gyakran még orvosok is — nagy súlyt szoktak helyezni arra, hogy a dajka gyermeke és a szoptatandó gyermek kora közötti különbség ne legyen nagyobb i—2 hétnél. Azt tartják, hogy a gyermeknek éppen megfelelő korú tej kell. Ez Temesváry szerint teljesen alaptalan, megrögzött előítélet, mert a vizsgálók egész sora (Szalárdi, Temesváry, Frankl, Heubner, Schlichter stb.) sokszorosan bebizonyította, hogy a nemrégen szült nő teje gyakran sokkal zsírdúsabb s a csecsemő által nehezebben emészthető mint a régi dajkáé, s viszont máskor fordítva van a dolog. A fődolog az, hogy a tej mennyisége és zsírtartalma megfeleljen
