Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Emlősök
q8 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Kártékonyság. Dszni nem tud. Szénagyűjtés. Nem igaz, hogy téli álmot alszik. Nem igaz, hogy növények gyökereivel táplálkozik. Már fogazata is mutatja, hogy kizárólag hústáplálékra van teremtve. Gyomrának vizsgálatából kiderült, hogy csak rovarokat, pajorokat, gilisztákat s esetleg kis egereket eszik. A növényzetben legfeljebb annyiban tesz kárt, hogy az alagútjába kerülő vékonyabb gyökereket átharapja vagy a földet némely helyen fellazítja. Ez a kár a rovarirtásból származó haszon mellett elenyészik. Mókus. A mókusról elterjedt hit, hogy úszni nem tud s ha vizen kell átkelnie, valami fakéregdarabot fejt le s ezt használja csónaknak. Régi írók beszélik, hogy hosszú lompos farkát ügyesen használja vitorlának, sőt állítólag az emberek is ennek nyomán találták volna fel a vitorlát. Az egészből egy szó sem igaz ; a mókus, ha kénytelen, éppúgy úszik, mint a többi rágcsáló. Mormota. A havasi mormotáról tudjuk, hogy télire pompás, szénával bélelt fészket csinál magának. A fészekben talált széna mennyisége gyakran feltűnő nagy s Plinius óta sokan gondolkoztak azon, hogy miképen gyűjti a mormota ezt a sok szénát. A legelterjedtebb, mert a legérdekesebb, az a nézet, hogy a mormota szekérszámra hordja haza a lerágott s kiszárított füvet, még pedig úgy, hogy az egyik hanyatt fekszik, a másik megrakja szénával s aztán farkánál fogva bevonszolja az üregbe. Bizonyíték : a legtöbb mormota hátán le van koptatva a szőr. Ez a szőrlekopás azonban nem a szénaszállítástól van, hanem attól, hogy a földalatti lakás nyílása igen szűk, úgy hogy az állat háta mindig súrolja a felső falat. Az egész szénaszállítás nem más mint szépen kigondolt mese.
