Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Emlősök
92 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Lakásszerzés. Tápláléka. a többi kutyafaj, szájával vagy talpával kikapva a vízből a halat. Még másra is használná a farkát a róka. Állítólag felzavarná az erdei darázsrajt s a darazsak elől, egy szűk odúba menekül, melyből csak farka hegyét dugja ki. A darazsak ennek esnek neki s mikor beleakadtak a szőrözetbe, a róka előbújik, farkát egy kőhöz vagy fatörzshöz csapkodva elkábítja ellenségeit s a lehullott darazsakat megeszi. Ezt a mendemondát élőszóval nem hallottam, de mivel társai ma is élnek, valószínűnek tartom, hogy bár kiveszőiéiben van, mégis él ez is. Ezeknek a mendemondáknak valószínűleg abban keresendő az eredése, hogy a róka feltűnő szép lompos farkának mindenképen valami gyakorlati jelentőséget igyekeztek tulajdonítani. Ilyen eredésű lehet az a mendemonda is, hogy az üldözött róka, mikor már nagyon szorítják a kopók, levizeli farkát s a »maró« (?) nedvet így csapja üldözői szeme közé. Régi keletű mendemonda, — a róka agyafúrtságának egyik legkedveltebb bizonyítéka — hogy a borztól kényelmes, tágas odvát mily ügyesen tudja elhódítani. Mikor a borz nincs otthon, a róka belopózik az odúba s ürülékével bepiszkítja. Mikor a borz megérkezik, látja, hogy lakása el van rontva, kiköltözik s új lakást keres vagy készít magának, a róka pedig behurcolkodik a készbe. A dolog nem egészen így van. Igaz, hogy a róka nem ritkán lakik borzoduban, de ennek elfoglalására nem használ semmiféle csalafintaságot. Egyszerűen behurcolkodik a lakás nem használt részeibe s a róka és a borz együtt laknak, bár nem barátkoznak soha. Ha a borz kihurcolkodik, a róka maga lesz a kastély ura. Mendemonda, hogy a róka kizárólag hússal él. Haragos ellenségei, a vadászemberek alig akarják elismerni,
