Csorba Jósef: Hygiastika vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egésség fenn-tartására, és a' betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik (Pest, 1829)

Első rész. A' gyermek-kor - II. Szakasz. A' gyermek-kor, beteges állapotban

—0—

37

féle Asszonyok alá hordják szoptatás végett, azért ezen szájbetegséget majd minden Kisded megkapja, ’s azt hiszik a’ banyák után, hogy azon minden kisdednek által kell esni.

Azon taplós ki sebesedések, ha jól megnézzük, vékony szálakon függenek, hasonlítva tsak nem ollyan formák mint a' penész a’ kenyéren; némellykor a’ száj egész üregét bé lepik. Eleinte fehérek, ’s azt gondolná az ember, hogy tsak a’ tej maradt a’ nyelven, a’ mellyen többnyire először kezdődnek; későbben pedig setétes sárgák. Jó véle való bánás' mellett 7. ’s 9. nap tartanak, másra elragadnak, kivált ha az ollyan tsets bimbót, mel- lyet illy beteg gyermek szopott, másnak szájába adják.

A' Bábák,'s más értetlenek boros vizzel, vagy más tsipős nedvei szokták, abban ruhát mártván, az illy szájat mosni, dörgölni, úgy hogy sokszor vérzik; mások még orvosok is, külömbféle nedvekkel, etsettel (pemzlivel) jónak Ítélik az olly sebes részt kenegetni. Én eggyiket sem hagyom helybe. Mert az illy kisebesedéseknek gyógyulások mintegy 7. — 9. naphoz lévén kötve, ezek mint valami élő- di tenyészetek (parasiticum productum) az előbbi mód által ingereltetvén, megszaporodnak, az utolsóbbi mód szerént édes nedvek által pedig a’ száj békenetvén, ezek ott tsak megsavanyodnak; de keveset is lehet azt kenegetni, mert a’ Kisded a’ száját úgy bé tsuk- ja, hogy ahoz alig lehet férni az etsettel.