Csorba Jósef: Hygiastika vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egésség fenn-tartására, és a' betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik (Pest, 1829)

Első rész. A' gyermek-kor - I. Szakasz. A' gyermek-kor egésséges állapotban

—í)—■

7

nekutánna mára’ Gyermek lehelett, é« a’ köl- dök-sinor levan kötve , megkell azt fereszteni lágy meleg vízben, mellyhez, a* boron lévő tsiriz forma kenőtsnek lemosására egy kevés szappant, korpát, vagy még jobban tojás sárgáját lehet tenni. Minden egyébb szükségtelen , kivévén ha a' gyermek gyenge, és hala- vány , ekkor jó bort hasznos tenni a’ ferdőben.

Ha a’ Feresztés megtörtént, a’ nyugodalom és álom szükséges a’ kisdednek. Erre nézve az alkalmatos meleg ’s tiszta levegő, hogy a’ lehellés szabadon kifejtódzhessen , fő eszköz. Azért a’Szülő-Asszony szobájából a’nedves, és tisztátalan ágyi ruhát, az orvosságokat ( mel- lyek talán a' Szülés alatt oda vitettek) elkeli rakni, a’ gyermeknek képét nagyon nem kell eltakarni. Az éjszaki nemzetek példája senkivel eine hitesse, hogy a' kisdedeket hideg vízben, vagy hóban való feresztés által kell jövendőre az élet viszontagságaihoz szoktatni : ottis sok ezer gyermek lessz azon vad szokásnak áldozatja; de nálunk a’ hol az Anya már egészlen másképpen él * köhögés , szemgyulladás , kólika, sőt halálos görts szokta az illyen gondatlanságot , vagy vakmerőséget követni. Testi tekintetben sints a’ természetben ugrás. A' Kisded az Annya méhében mint egy meleg ferdőben (Reaum. 26—28*) úszott, azért születése után is ehez közelitő melegségü ferdőben kell tenni (p. o. 22—240 Reaum.) a’ mit rend szerént egy józan bábának keze megérez. Feresztés után legtermészetesebb a’ kisdedet