Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A kenyér

75

hosszúdad sejtekből áll, igen apró üregekkel: aztán következik a c) réteg sikértartalmú sejtekből. E három réteg képezi a rozsszem megkeményedett héját, melynek fás rostjai adják a korpát. Az ezt követő rétegek d)afejérnye sejtszövegét tüntetik elénk, kerekded hatszegü sejtekkel, melyekben keményitő- szemcsékét láthatunk. Fejérnye alatt a mag benső, fejéres részét érti a növénytudós, mely állományát a növénynek nem kell összetévesztenünk az állati fejérnyével, melyet legjobban ismerünk a tojás fejérében.

A fejérnye-sejtekben (2) erős nagyitással lencse alakú szemcséket látunk. Ezek a keményitő szemcséi, (3) melyek nem egyszerű testek, hanem egy kis szemecske körül lerakodott kisebb-nagyobb réteges alakok. Nagyságuk egy hüvelyk tizezered részétől egy hatszázad részéig változik.

A szem külső héja csupán 3—4 száztóli sikert ad; a héj benső rétege ellenben 40-től 20 százalékig. Ez egész ősziét mind kiválik a korpával. A gabonaszem több részeiben azonban még elég siker van a keményitőszemcsék közt eloszolva.

Ha azon növénykékből, melyeket mint kelető- szert élesztő név alatt ismerünk, egy keveset teszünk a lisztbe, midőn vagy mielőtt tésztává csináljuk, s e tésztát aztán egy-két óráig meleg helyen tartjuk: emelkedni kezd, dagad, kel a tészta s növekszik tömegében. A tészta bensejében gázhólyagcsák (szén- savany) fejlődnek, s könnyűvé, lyukacsossá teszik azt. Ha immár sütőkemenczébe teszszük tésztánkat,