Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A növény

62

vegytani alakulásokat idéznek elő, mig végre magának a növénynek anyagává válnak, s igy ama távolabbi ezélnak, melyre a természet háztartásában rendelvék, megfelelöleg, az állati élet fentartására alkalmasokká lesznek.

A növényben véghezmenő vegytani alakulásokra sok érdekes példát idézhetnénk. Legyen elég emlitnem, minő hatással van bizonyos anyagoknak a gyökerek általi fölvétele a virágok színére. A faszén pora által a georginák, rózsák, petúniák stb. virágai sokkal sötétebbek és teljesebbekké lesznek; a szénsavanyos natron (sziksó) pirosra festi a já- ezintot, s a villósavanyos natron különféle változásokat idéz elő egyéb kerti növények szinpompájá- ban. A mint keveri a festő a kád vegytartalmát, melybe a kelméket mártja, s miként egészen megváltoztatja keverékét más színek hozzáadása által : a gyökerek által fölvett anyagok is úgy keverednek , s uj meg uj színekkel festik a virág szirmait.

S mennyivel fontosabbak mindezeknél ama változások, melyeket a mivelés következtében a miveit növényeken tapasztalunk! Az óriási sárga répa erős, nedvdús gyökere nem egyéb, mint a vadon termő murok (daucus carota) vékony és fás, de gazdag tápszerek által nemesitett orsógyökere. Fejes káposztánk, kártifiolánk, kalarábénk, olasz káposztánk mind a közönséges káposztától származnak, e vadon termő növénytől, melynek hitvány, fás kórója van, keserű levelekkel és egészen hasznavehetetlen gyökérrel. Burgonyánk (kolompér) számtalan vál-