Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A föld

52

mezőgazdasági történeteiben a mésztrágya behozatala , a mi mindössze is csak 1832-ben történt. S még többet tesz a józan mezei gazda; gondosan egybegyűjti házi állatainak trágyáját s szántóföldére szállítja, — s a búza ismét vígan kezd tenyészni, eltűnnek ellenségei, a rovarok és élődi növények, megjavul és ismét termővé lesz a föld.

A javítás azonban sokkal lassabban halad előre, mint a pusztulás. A javítás sokkal több időt és pénzt igényel; a föld meddősége sokkal hamarabb bekövetkezik az irtó gondatlan gazdálkodására, mint a mily hamar segíthet azon a későbbi birtokos megfeszített iparkodása. A hol mindazáltal erőteljes népfaj lakik, okvetlenül követi az utóbbi az első települőt, mert úgy hozza magával a népesség szaporodása , s a jólét és polgárisodás emelkedése. Ha Eszakamerikában roppant földterületeket merítettek ki s tettek némi tekintetben pusztákká a hosszas rósz bánásmóddal: megint kezdenek azokon diszleni a vetések, újabb zöld szalagok húzódnak mindinkább nyűgöt felé , miglen ismét egészen miveit földek töltik be az elenyészett őserdőség helyét.

De nem szükség Eszakamerikába mennünk, hogy a dolgok ezen állását föltaláljuk. Mennyi föld van hazánk különböző vidékein is hanyag és rósz mivelés által kimerítve, úgy hogy távolról sem hozza be, a mit behozhatna ; mi roppant térségek vannak egészen miveletleniil viz alatt; mennyi tért találunk országszerte, a mit jobban lehetne használni, mint