Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A föld
48 mitásait. Hányszor mondjuk, hogy valaki gazda nélkül számit; s régi közmondás, hogy az idő is gazda. Ha kevesebb eső esik, mint a mennyi kellő nedvességben tartja a földet: kiszárad a növény még csirájában. Innen a roppant, kopár sivatagok melyek esőtlen vidékeken nagy területeket foglalnak el. Ily vidéken hasztalan bárminő föld, hasztalan minden emberi fáradság, ha vizet nem tud előteremteni. S ellenkezőleg oly vidék is van, a hol mintegy medenczében összefoly a szakadó zápor, meggyül a viz, és nincs lefolyása. Itt sem lehet szó földmivelésről, bármi jó minőségű legyen különben e talaj, mig mesterségesen le nem vezetjük a fölösleges vizet. Az is baj végre, ha többnyire alkalmatlan időben esik az eső, mint Izlandban, a hol rendesen őszszel »zakad az eső , mikor az árpa érnék, és pedig oly irgalmatlanul szakad, hogy a miatt ez egyetlen gabnafaj termesztése is rendkívüli bajjal jár ama szigeten. A melegségi viszonyok is befolyással vannak valamely vidék termékenységére. A vegyész általában azt mondja: mihelyt valamely talajban megvannak a szükséges alkatrészek , bármely növénynek meg kell abban teremnie. De a ki a növényi élet tüneményeit figyelemmel kiséri, akkép módosítja ez állítást: hogy a szükséges vegyrészeken kívül, bizonyos természeti egybeállással is kell bírnia minden talajnak, hogy egy vagy más növényt jól megteremjen. A mely növény különösen agyagföldet kíván, nem igen tenyéSz homokföldben, s a
