Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A viz
28 mely a tengerbe foly, ismét elpárolog szakadatlanul. Ezen vízgőz pedig, mint előbbi czikkünkben láttuk, a szárazföldön esőképen hull megint alá, s újra ásványos részeket old föl és viszen ismét a tengerbe. Ugyanez az eset a Káspi- és Holttengerre nézve is, csakhogy azon égaljak alatt gyorsabban megy az elgözölgés , ritkább az esőzés , s alkalmasint kősórétegek is vannak közel, mik miatt jóval nagyobb e vizek sós tartalma, mint más tengereké. A Világtenger Vizében 550—700 szemernyi só esik öt fél- meszelyre; a Holttenger vizében néhol 2750 — sőt 5250 szemerre is fölmegy, több mint egy negyedrészére összes súlyának. A Volgától keletre eső fe- nyéreken van egy kis sós tó, a melynek vizében súlya három ötödénél is több az ásványos rész. A tenger vizében rendesen a mi konyhasónkkal találkozunk legnagyobb mértékben; találunk e fölött egyéb sókat is, melyeket a chlor, brom, iod ve- gylilései képeznek. A chlor zöldes sárga gáz; a brom sötét vöröses barna csepfolyó test; s az iod (vagy mint közönségesen mondják jód) ólomszürke szilárd test, mely a tűzben ibolyaszin gőzt ad, honnan görög nevét vette. Mind megannyi egyszerű testek , avagy elemek. A mily tanulságos, szintoly érdekes vizsgálnunk , mennyi különböző alkatrész van, a viz elemein kivid, a tenger vízében. Az Északi tenger 100 sulyrészletnyi vizében példáéi 31% részlet szilárd anyagot találunk a következő arányban:
