Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A viz
21 melyet léggömbök töltésére használnak, soha sem tiszta, s igy nehezebb is , mint a tiszta könenygáz. Rendesen csak tizszerte könnyebb a földköri légnél, mig a tiszta köneny tizennégyszerte könnyebb annál. A vizen kívül sok egyéb testben föltaláljuk a könenyt, föl a kőszénben, fában, olajokban és zsiradékokban , s majd minden égő anyagban ; s a mint elég a légben, élenynyel vegyülve, azonnal vizet alkot. S e szerint majd minden égésnél viz áll elő egyéb anyagok mellett, a mely azonban láthatlan pára alakjában fölszáll a levegőbe. Az ekkép alakult viz tehát könenyből és élenyből áll, és pedig 8 rész élenyből és 1 rész könenyből, vagyis: 9 font tiszta vízben 8 font éleny és egy font köneny van *). A körlégben, a mint láttuk, legalább négy alkatrésznek kell lennie, hogy az élet szükségeinek megfeleljen. A lég és viz közt azonban még egy nagy vegytani különbség van, hogy tudniillik a légben csak elegyülve, mig a vízben egészen ve- gyűlve vannak az alkatrészek. Ha az éleny és a légenyközönséges léggé elegyülnek egymással: mindegyikük megtartja légnemű vagy gáznemü állományát , s egyetlen tulajdonságát sem veszti el; mihelyt azonban a köneny és éleny vízzé vegyül, e vegyületben mindegyikük elveszti eredeti gáznemü *) 68, 88 li , 11 100
