Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A levegő
16 majd minden időben czikáznak ily villanyszikrák a légben, főleg a déli égöv alatt, hol majd minden nap láthatólag is nyilatkoznak: minélfogva a lég állandó alkatrészének kell tartanunk a légsavanyt. Nem tudjuk mindeddig, van e savanynak befolyása az állati életre ; annyi bizonyos, miszerint oly adagban fordul elő olykor a légben, mérsékelt égaljunk alatt is, hogy néha az esőviz egészen savanyú lesz attól. A növényi életre általában hasznos e savany. A földről is szüntelen szállnak föl a légbe különféle gőzök és gázak. A növények és állati testek fölbomlása, s azon mindenféle anyag, mely a légben elég, mind különféle folyékony és gáznemü vegyü- leteket állit elő , mik aztán fölszállnak a légbe , s elegyülnek azzal. Némelyiket már szagáról észre lehet venni, mint például az ammóniát, másokat azonban épen nem lehet megkülönböztetni. Nyári időben a mocsárok és posványok kigőzölgése is sokféle kóranyagokkal terheli és mintegy megmérgezi a levegőt. E kóranyagok számtalan betegség szülői, azonban semmiféle tudományos eszközökkel nem lehet fölfedezni jelenlétöket a légben. Mennyi tüz- okádó hegy lehel továbbá fojtó gőzöket ki; s mennyi egyéb természetes és mesterséges utakon készülnek különféle gázak. Mindezek fölemelkednek a földről lassanként, a lég fölveszi, s most lassabban, majd gyorsabban elterjednek az egész légkörben. A lég azon alkatrészei közt, melyek a földről szállanak föl, az ammóniát emeltük főleg ki, mint a mely annyira jótékony hatással van a nő
