Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A levegő

8

szí nappal a légből. Oly nélkiilözhetlen ez a növények életére nézve, mint az éleny az állati életre. Ha semmi szénsavany nem volna a légben, megszűnnék a növények tenyészete, s kopár pusztasággá lenne a föld.Nagyon lényeges része tebát ez is légkörünknek.

De a szénsavany méreg az állatokra nézve. Ezért aránylag kevés a légben. Ha nagyobb meny- nyiségben volna, mostani testalkatuk mellett ártalmas lenne az állatoknak. Oly légkörre, mely szénsavval túl van terhelve, nevezetes például szolgálhat a Halálvölgy Jáva szigetén, melyről fenébb szülöttünk. Egy begy aljában van ez, melyről lefelé menve, a völgy fölött egy pár ölnyire már erős, fojtó szag érzik, mi azonban megszűnik, ha a völgy széléhez értünk. A völgy mintegy 30—35 lábnyi mély; alja egészen lapályos ; sehol semmi nyoma a tenyészetnek; itt amott nagy kövek, mik közt emberek és„ állatok, tigrisek , szarvasok és madarak csontjai hevernek. Semmi kipárolgás vagy fölszálló gáz nem látszik a földön, mely kemény, homokos. Tizennyolcz lábnyira a föld felett még nem volt fojtó a lélekzés ; de szenvedhetlen szagot érezni. Ha kutyát vagy más élő állatot bocsátnak le, nehány másodpercz alatt felfordul és elvesz. Sok ily hely van még, főleg barlang e földön, hol efféle szénsavany gőzölög ki, habár csak kisebb kiterjedésben, úgy hogy nehány lábnyira a föld felett többnyire nem is érezhető, s azért csak kisebb állatokra veszélyes. E barlangokhoz hasonlítanak némileg pin- czéink is a borforrás idején.