Csapó Jósef: Orvosló könyvetske, melly betegeskedö szegény sorsu ember számára és hasznára készült (Posony-Pest, 1791)

Elsö rész. Az emberi testnek különös tagjait érdeklö vagy el-foglaló nyavalyákról - Harmadik szakasz. A' melynek nyavalyáiról

78

I. Réfz. HI. Szabafz,

II. Nyilalds vagy Szegezés.

z Oldal-nyilalás, mellyet Dunántúl fzegezésnek neveznek, az Oldal alatt *s többnyire a* bal-oldal alatt való nagy fájdalomból áll, melly az oldal - tsontok- nak belső réfzeic körül foglaló gyenge hártyának ’s. abban való eretskéknek a*megrekeded sürü böv vér miatt lett fel daga- dásából eredendő. Vefzedelmes állapot ez, mert néha a’ dagadás a* tüdöre-is el-hat, és azt végső romlásra jutattya. Ez Oldal-fájás nagy forrósággal, kőhögéíTel, nehéz lélekzet vétellel, és az egéfz Oldalon való nehéz-fekvéffel egyben-köttetett, sőt minden módon a’ fekvés ’s lehellés a’ fájdalmaknak öregbüléfe miatt igen nehéz ’s alkalmatlan.

Ha harmad ’s negyed napra a’ beteg véres nyálat köpénd, ez jó reménységet nyújt az meg-gyógyuláshoz, ellenben a* negyed nap után fcé - álló véres köpés nem jót jelent, nem külömben az-is rofzra mutat, ha a’ beteg első napokban bőven köpi a* sürütske vérrel s genyet- séggel egyveles nyálat, ezután pedig hamar femmit fe vét-ki. Egyébként e’ nya-