Csapó Jósef: Orvosló könyvetske, melly betegeskedö szegény sorsu ember számára és hasznára készült (Posony-Pest, 1791)

Elsö rész. Az emberi testnek különös tagjait érdeklö vagy el-foglaló nyavalyákról - Negyedik szakasz. A' hasnak nyavalyáiról

174

va levelekből, és Fül-füböl, Senna levél- bül, tehén-hús lébe meg-fözvéü ezeket,

’s ofztán a’ meg-fzürt lév közzé, kevés fa*olajt, és Salétromot kevervén; ez meg- lévén, eret vágaffon, melly után egynéhány napig minden regvei, ellve a’ következő italból melegen egy fél mefzfzelyt igyék, vévén Petreselyem gyökerét, Anis gyökeret, Farkas-alma-fú. gyökerét, min* denikböl egy lótot, Sennát két lótot, Fejér-ürmöt, Isópot, Verónikát egy egy fél maréknit, fenyő-magot fél lótot, fa-héjt, gyömbért egy egy köntinget, ezeket mind apróra kell vagdalni, és egy tifzta ruha fatskóban erefzteni, ’s egy ittze forró vi- j zet reá tölteni, ’s meg-hüléfe után két j ittze fehér bort reá tölteni. Nagy belső forróságban igen jó néha egy kalán tifzta ! kút vízben egy kés hegyre férő, hévség , ellen való patikabéli veres port, bé-ven- j ni, a’ tsupa rák-fzem por-is jól, ha előre j az egy Tzicromból ki-nyomott kis lével j meg-áfztatott. Eljen-is a’ Balaton mellett lévő favanyó vízzel: Külsőképpen jó a’ vég-bél kerületit meleg fzáraz pofztóval dorgölgetni, lehet Bárány-nyelvü-fúvel-is, lehet figével-is, és a vég-bélt Nadályok*

kaiI. Réfz. IV. Szakafz.