Csapó Jósef: Orvosló könyvetske, melly betegeskedö szegény sorsu ember számára és hasznára készült (Posony-Pest, 1791)

Elsö rész. Az emberi testnek különös tagjait érdeklö vagy el-foglaló nyavalyákról - Negyedik szakasz. A' hasnak nyavalyáiról

lót

I. Réfz, IV. Szdkafz.

valya lenni fzokott, mert ugyan is ilyenkor az illy dolgokban hibázó, igen hamar az efféle nyomorúságtól el-foglal tátik.

Az orvosláft a’ mi illeti, mindgyáráft elein- ten fzoritto Efzközokkel néni jó élni, ellenben ollyannal élni, mely által az ártó nedvefség fellyül, ’s alól ki-irtettefsék : E’ végre, kivált ha a’ vér-has orfzág fzerint dögleletes nyavalya léend, mihelyeft kezdődni tapafztalod rajtad e’ nyavalyát, mel- lyet gyomornak imelygéfe, és has-teke- rés jelenget, azonnal hány tató port végy- bé, az-az: Patikában lévő Hipecacuana nevű gyökér porából egy fél köntinget kis meleg vízben végy-bé, gyengébb Személynek egy köntingnek negyed réfze elégséges ; e’ nevezett gyökérnek ez nyavalyában már ez előtt fzáz - efzcendövel Fran- tzia Orfzágnak Páris nevű leg-föbb Város- sában, mellyben kilentz-fzáz-ezer Embernél több lakik, egy nagy tudományú Hel- j VETzius nevű frantzia maga próbálta, ’s ta- pafztalta: Ez bé-vétel után a’ neveztetett rabarbara porból minden napon regvei fél köntingnit tehén-hús lébe bé-végy, eftve pedig egyél-meg egy gefztenyét a’ Fok-i hagyma fűből való Liktáriumból; ha ezt!

nem