Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
89 _ Nicotin. ammoniakális lesz. A levelek igen keveset tartalmaznak kelöle, a magvak körülbelül 0-ot. (Az első kiad. Mgy. Gyk. liiv. volt a lierba conii, extr. conii és a coniin ; most már nem hivatalosak.) Élettani hatásai meglehetősen ugyanazok,, mint a cnraráe, azonfelül még, a psycliére gyakorolt némi narcoticus hatás mellett (álmosság, gondolkodási képtelenség, nagyotliallás) a reflex-érzékenység is csökkentetik. (Alkalmazását a gyógykezelésben lásd „curare“ alatt). Ooniinsó gyanánt a jegeczedő coniin-hydrobroinat említhető, a mit milligrammonkint meg lehetne kisérteni. (A Pharm. Hung, ed I-ban a coniiuből dós. maxim, sing. OOOl ! pro die 0-003! ; extr. coniiből dós. maxim. sing. 018! pro die 0-6 ! Folia Nicotian ae, dohány. A Nicotiana Tabacum L. (Solanaceae) szárított levelei Európában, a mióta a spanyolok Cubát 1492. évben megszállották. élvezeti szerül használatosak és niedicinalisan többfélekép alkalmaztattak. A friss dohány-levelek hódító szagnak, ízük csípős, keserű. Hatóanyagok a nicotin (^10 HlíN.1) 1828. évben állíttatott elő Posscl és Heim mm által. Egy színtelen, olajszerű folyadék, fajsulya P027, alcalicus kémliatásű, kellemetlen szúrós szaga és égető íze van. Levegőn megbánod és részben elbomlik, a szárított levelek átlag állítólag 1—8ft/o*ot tartalmaznak. A levelek füstjében részint nicotin, részint bomlás-termékei s pyridin- basisok stb. mutathatók ki. Tudvalevőleg a levelek sok szervetlen anyagot (hamu) tartalmaznak. *) Élettani és mérgező hatása. A nicotin a legerősebb leginkább megszokható mérgek közé tartozik. A szájban, garatban, gyomorban *) Hogy a dohányfüstben nicotin foglaltatik külföldi szerzőkön kívül dr. Vas Frigyes is kimutatta, ki egyszersmind a nevezett alkoloid élettani hatását is újra megvizsgálta, különösen az idült mérgezés szempontjából. Szerinte idült mérgezésnél a vér haemoglobin tartalmát csökkenni látta; alászállott a piros vérsejtek száma absolute is, de a fehérekhez viszonyítva relative is ; a fehér vérsejtek száma tetemesen emelkedik, annyira, hogy a mérgezés utolsó idejében egész leucocytosis lép fel; az állatok általános táplálata jelentékenyen alászáll; a vér alcalicitása erősen csökken, s szerinte ez a fehér vérsejtek széteséséből s ezek nucleinjének oxydálásából származó liúgysav által okoztatnék. Ugyanezen szerző idült mérgezésnél a gerinczvelő mellső szarvának idegsejteiben s a sympathicus nagy duczai- nak sejtes elemeiben is talált szöveti változásokat; a sejt partiális degene- ratiója mellett a chromatinnak linóm porszemekhez hasonló széttöredezése volt a rendes lelet. (V. ö. Orvosi Hetik 1893. 52. sz.) Pándi Kálmán dr. idült nicotin-mérgezésnél nyulakon szintén tett, és pedig előbb mint Vas tr. szövettani vizsgálatokat. Ezekre már egy korábbi jegyzetben refleetáltunk. Az agyi, kisagyi, gerinczvelői s csigolya közti elemek idegsejtein sclerosis- szerü változásokat látott; a fehér állományt úgy a velő, mint a tengelyfonalban szintén megbetegedettnek találta. (V. Ö. Magy. Orv. Arch. II. köt. 420. 1.) (E. Á.)
