Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
82 NARCOTICA. Készítménye és adagja, ff H. Physostigmin» m salicylicum. Be- csepegtetésekre a kötőhártya redőbe Vio—’/VVo oldatokban. Belsőleg: Dos. maxim. sing. 0 001 !, pro die 0-003! f H. Radix s. Tubera Aconiti, ff H. Áconitinuni germanicum. Gyökérgümői az Aconitum Napellusnak (L.), sisak virágnak, egy különösen a hegyes vidékeken előforduló ranunculaceának ; 4—8 ctm. hosszú, 2—2-5 ctm. széles, szárítva sötétbarna külsejű és lisztes, világosbarna vagy szürke toriéi iiletíí ; frissen erős szaga és égető, keserű íze van. A gumók több alkaloidot tartalmaznak : aconitint, pseudoaconitint, picroaconitint stb. A gyökérből nyerhető alkaloid-kivonat csekély, köridőéiül 0-7"/rt-ot tesz ki, miben körülbelül 0-04 az aconitin. A levelek még kevesebbet tartalmaznak, azonban több aconit-savat. Az európai rád. aconiti mellett létezik egv rád. aconiti indica, a mi Angliában mint Népül Aconitwn ismeretes és Indiában „Bishu vagy „Bisu név alatt van forgalomban. Ez a gyökér az aconitum feroxtól (Wallich) származik, melyhez Japánban még mérgesebb Aconitum fajokat kevernek, ez különösen nagy psendoaconitin tartalma által tűnik ki. A pseudoaconitin hevesebben hat, mint az aconitin. Az angol aconitin pseudoaconitin, s a rád. aconiti indicából állítják elő. Valószínűleg minden aconitum-faj a maga saját aconitinját és e mellett talán mint az Aconitum Napellus, az alaktalan, oldható napellint is tartalmazza. A jegeczes aconitin vízben majdnem teljesen oldhatlan, borszeszben jobban oldódik; a fény irányítási síkot balra téríti. Az alkaloidák a gyökér kiszárítása alkalmával lassanldnt eltűnnek. A kereskedésben előjövő aconitum fajok különböző hatékonysága érthetővé teszi, hogy a Pharm. Hung. II. az aconitinum germanica »mal; nevezett készítményt rendeli, hogy tartassák, s nem akármilyen eredetűt. Az aconitin készítmények hatásának különbözősége részben arra vezethető vissza, hogy vigyázatlan kezelés alkalmával az aconitin benzoesavra és kevésbbé hatékony aconinra hasad (olv bomlás, mely az aconitinnak a cocain- atropin csoporthoz való vegyi rokonságára mutat). Az aconitin élettani és mérgező hatás a. Legelőször is a nyelvben és ajkakban valami sajátságos duzzadási érzet lép föl, zsibon- gás és égetés érzetével egybekötve, mire az érzékenység csökkenése következik, majd szaporodott nyálelválasztás, hányinger, fejnyomás érzete, egyes esetekben növekedett diuresis. A további jelenségek, melyek mutatkozhatnak, hangyamászás érzete az alsó végtagokban, általános mozgási gyengeséggel egybekötve, fázás hőcsökkenés nélkül; amblyopiás tünetek és abnormális hallási érzékelések ; a pupilla kitágul. A mérgezés magasabb fokán a pare- ticus és anaestheticus tünetek súlyosbodnak. Az érverés és légzés szapo- raságra nézve változók; rendesen azonban sülyed az érverés és légzés száma 60—50-re, esetleg 12-re. A halál az asphyxia tünetei közt áll be,
