Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
26 NARCOTICA. Egy nagy contingent tesznek ki az „ alkaloidák.l)“ A mióta Sertürner (gyógyszerész Eimbeckben és Hamelnben) és majdnem egyidejűleg és tőle függetlenül Be Home franczia vegyész a jelen század elején mint elsők, egy növényi gyógyanyagból — az ópiumból — hatékony anyagokat nyertek, melyek nem voltaic savak, hanem mint az alkatiak, savakkal sókat képeztek, azóta „alkaloidák“ alatt eredetileg csak szerves, növényekből nyert hasisokat értettek és hozzá fűzték még kezdetben azt a mellékgondolatot is, hogy ezeknek kifejezett élettani hatással kell birniok. Azóta természetesen állati anyagból (hullákból) is nyertek alkaloidokat, míg némely hatékony, chemiai összetételükben egészen vagy részben ismeretes szerves basist, mint p. o. a szerves természetben előjövő trimethylamint. soha sem nevezték „alkaloidának.“ Oly hasisokat, mint a coliéin, melyek a h ügy any-csoporthoz közelebb állanak, csak kevés pharmakologus, de egy chemicus sem nevezi alkaloidáknak. Egy ideig úgy lehetett az alkaloidákat definiálni. hogy azok „teljesen ismeretlen chemiai összetételű szerves hasisok.“ De a mióta a coniinnak, atropinnak, cocainnak, cliininnek összetételét mindjobban és jobban felfedezték és néhányat mesterségesen is — sőt a coniint magukból az elemekből — elő tudták állítani, nem érvényes többé ez a meghatározás. A midőn kitudódott. hogy a természetesen előforduló alkaloidák tömecsei közt egy zárt gyűrűt képező pyridin-, vagy chinolin mag stb. foglaltatik, úgy lehetett definitiójukat adui: hogy az alkaloidák és azok származékai oly testek, melyek a pyridinből, chinolinból és másokból épen úgy leszármaztathatók. mint az aromaticus testek (szükebb értelemben) a benzolból, naphthalinból, stb. H H H H H H C C C C C C A A A A A HC CH HC C CH i ii i HC CH 1 II HC C CH 1 II 1 HC CH HC C CH 1 HC CH HC C CH V \\/\i ' V W/V/ C c c N C N H H H H Benzol Naphtalin Pyridin Chinolin 5) Alkatiakhoz hasonlók.
