Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)

Gyógyszerhatástan - Bevezetés

Bevezetés.

19

hogy a contraindicatiót latba vetnők : sőt inkább azt a kérdést kell itt fölállítani, hogy ez a kóros jelenség vájjon nem hasznos-e vagy épen szükséges is a betegre nézve. Ha p. o. ártalmas anyagok vannak a bélben, a jelenlevő vagy az általuk okozott hasmenést nem szabad megszüntetni, sőt elő kell segíteni, és így tovább. Sok kóros tünet védelmi rendszere a szervezetnél:, a mit a tudományos orvos vezetni, esetleg mérsékelni foe/, de nem igyekszik azt systematicusnn leküzdeni.

Az indicatiók határozzák meg a szer alkalmazási helyének megválasztását is és részben az orvosság alak jót is. Ha helybeli hatás előidézésében áll a feladat, akkor a hely már magától adva van és ez által, de még inkább az indicált gyógy anyag sajátságai (halmaz- állapot, oldhatóság stb.) által a szer külalakja is meg van határozva, így p. o. a légcsőbe csak gázokat, gőzöket, porlasztott folyadékokat vagy kis mennyiségben porrátört, finoman porított szilárd anyagokat vihetünk be. és így tovább.

Ha ellenben valami általános hatást czélozunk, akkor több alkalmazási helyünk is van. A legegyenesebb út a szernek a vérkeringésbe vitelére bizonyára eme szer oldatának a véredénybe p. o. egy vénába fecskendezése volna; ez az irány, melyet néhány franczia klinikus és újabban nevezetesen (1. chilimnél) egy kitűnő olasz pathologus képviselnek. relativ veszedelmessége miatt joggal nem lett általánossá, azonban egyes különös, momentán életveszéllyel járó esetekben, hol a késedelemben van a veszély, vagy ha a circulatio tönkretétele miatt esetleg minden felszívódás felmondja a szolgálatot, még mindig meg lehet adva az intravenosus befecskendés indicatiója. Erre természetesen csak közömbös folyadékok és oldatok használhatók, a melyek kimutathatólag semmi véralvadást vagy egyél) ártalmas vérelváltozást directe nem okoznak.

Az általános hatások létrehozására rendesen az emberi testnek mindazon helyei alkalmasak, a hol a gyógyanyagok könnyen diffusioba léphetnek a vér-, nyirok-, vagy chylus-edényrendszer capillarisaival; alkalmazás a bőrre (az epidermis eltávolításával vagy a nélkül), a bőr alá (a bőr alatti kötőszövetbe), a tüdőalveolusokba (gázoknak és gőzöknek belehelése levegővel keverve), bevitel a szájon keresztül (felszívódás a gyomorból és bélből), a végbelen át (a vég2*