Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)

II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek

IDÜLT 's GENYEDÖ MEGVÁLÁSOK.

61

gen ii. Erfahrungen mit Bemerk, über die wichtigsten Punkte der venerischen Krankheiten. Leipzig 1819. 8.

B. Carmichael’s Beobachtungen über die Zufälle und specifischen Unterschiede der venerischen Krankheiten, nebst einer Anleitung zu einer wirksamen Fortsetzung der gegenwärtig eingeleiteten Untersuchung über den Gebrauch und Missbrauch des Quecksilbers bei der Behandlung dieser Krankheit. Aus dem Engl. Herausgegeben von C. G. Kühn. Mit 1 Kupfer. Leipzig 1819. 8.

Delpf.ch , Considerations sur les maladies veneriennes ; in Chirurgie clinique de Montpellier. Paris et Montpellier. 1823. 4. 263. lap. N. Devergie , Clinique de la maladie syphilitíque , avec un Atlas colorie stb. Paris 1826. 4.

Η. A. Hacker , Literatur der syphilitischen Krankheiten vom J. 1794. bis 1829. Leipzig 1830.

756. §.

A' bujasenyves fekélyek (ulcera syphilitica); rákok , (Schankér) első — és másodrendbeliekre szakadnak. Az előbheniek a’ bujasenyves méreggel történt beoltásnak következései és a’ fertezés helyén támodnak. Az utóbbiak az egész test köz fertezésének tüneményei.

757. §.

A’ bujasenyves ragálynak fölvétele a’ résznek finom alkotását, vagy annak fölbőrétül való megmezitelenité- sét teszi föl. Az első rendbeli bujasenyves fekélyek a- zért is rendszerint a* makkon és a’ makktyún, a’ seggnyi- lás körül, a’ csecsbimbókon, az ajkakon, és a’ nyelven támodnak, a’ szerint a’ mint a’ fertezés az elhálás közben, a’ esecsemők szopása által, csók által ’stb. történt.

758. §.

A’ bujasenyves méregnek közlése után másod vagy negyed napra, ollykor korább, máskor későbben , tehát leginkább a’ tisztátalan közösülés következésében, a’ férjfiaknál a’ makknak vagy fitymának valamelly részén, a’ némbereknél a’ szemérmajkakon, vagy vizlá- nyokon vörös gyuladt hely mutatkozik, melly viszkető érzeménnyel, és a’ férjfiaknál gyakor monybegyeredés- sel jár, világos nedvvel telt hólyagosába emelkedik , ez nem sokára megfakad, és fölületes fölturlást hagy maga után; vagy kemény, fájdalmas csomócska tárnod, melly kifakad és fekéllyé leszen. — Ezen fekélyes részek terjednek, többé vagy kevésbé emelkedett gyuladt széllel szegvék, tisztátalan szalonnafajta feneküek, vagy ollykor varral fedődnek, nem ritkán sebesen harapódznak,