Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)

II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek

A’ bőrnek természetes színe elvesz, halovány, pöf- fedt lesz, a’ betegek közönséges leverettséget érzenek, és a’ legkisebb mozgásra is elfáradnak. A’ foghus fájni kezd, megdagad, a’ legcsekélyebb érintésre is vérzik, a’ lélegzet büdös. A’ testnek fölületén itt ott, leginkább a’ lábakon különböző nagyságú kékes foltok mutatkoznak , tovább terjednek, és ollykor vérsávokká (vibices) alakulnak. A’ forró éghajlatok alatt a’ végtagok vizenyesen pöffedeznek. A’ bőrön többnyire olly apró daganatok szármoznak, mellyeken hólyagocskák emelkednek, ’s ezek öszveesvén, helyeiken bíborvörösségü foltok támodnak. A’ lábakban fájdalmak szármoznak, a’ térdi— ziilés fóldagad, fekélyek jőnek elő, a’ foghus gyakrabban vérzik. A’ gyÖngeség növekedik, a’ beteg vért köp és okádik, ’s egyszersmind a’ vizelleltel és bélsárral is vér ürül ki. A’ foghús gyakorta megfenésedik, a’ vér a’ részek hézagaiba öntodik ki, sok régi sebhelyek fólfakad- nak, és a’ gyöngeség a’ meg-megérkező vérzés állal olly naggyá lesz, hogy a’ beteg a’ legcsekélyebb mozgások alatt is elájul. ’S végre vagy efféle ájulások közt, vagy egészen kisorvadva hal meg.

708. §.

A’ sülyös fekélyek többnyire laposak, széleik és környékeik kékek, vizenyesen pöffedtek, fenekök tisztátalan, szennyes, taplós növedékekkel tele, és a’ legcsekélyebb érintésre is vérzenek. A’ fekélybül kiszivárgó ev igen vékony, feketés vérrel vegyült, igen büdös. Nem ritkán a’ közel fekvő csontok is részesülnek a’ bajból, és pusztulni kezdenek· Többnyire a’ foghuson , a’ gázon (lábikrán) és ezombokon támodnak, még pedig a’ sülynek nagyobb fokánál magoktul, vagy pedig közönséges sülyös kórszúny lézengvén a’ testben, valamelly más fekélybül.

709. §.

IDÜLT ’S GENYEDO MEGVÁLÁSOK, 3í

A’ sülynek gerjesztő' ólai ezek : a’ savitós légnek szűke, nedves ködös lég, romlott tápiáim dny ok, lomhaság, a’ mozgásoknak elmulasztása, vagy sűrű kimerítő erőlködések· Ezen okok főkép a’ hosszú tengeri utón nemzik a’ sülyt, az éj szaki tengerpartoknál (tengeri süly); az említett okok öszvejötte azonban a’ száraz földön is képes nemzeni sülyt, főkép lomha mérsék- ményü embereknél, kik nedves setét zuglyokat laknak, rósz romlott táplálmányokkal élnek, honnét a’ száraz föl··