Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)
II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - A) Idűlt megválások, mellyek nem genyednek
rék adatnak nekie. A’ seblapok élettehetségét sósavból, égényböl, ’s egyenlő menyiségnyi fűt ejfest vény (Tinctura euphorbii) körösfestvény, mirhafestvény, vagy a’ tompa egymiknél Jcajenna-borsfestvény, és paprika fest- vényből (Tinct. piperis cajennae et capsici annui) álló vegyítékkel azokra tett beecseteléssel segítjük elő. A’ férczek csak akkor vétetnek ki, ha magoktúl egészen, vagv nagyobb részt kihulló félben vannk. — Az öszve- növés csak részenkint történvén , a’ szájat minden erőlködés nélkül vörös borral öblitetjük ki, a’ tár helyeket pedig rózsamézzel, mirhafestvény, és pórissal ecseteljük be*, a’ betegnek tápláló de csak folyó táplálmányokat engedünk·, nekie a’ beszélést megtiltjuk. Ha csak két, három vonalnyi nyilas maradna hátra, ez a’rája folytatólag sósavval eszközlött érintésre ollykor beheged, mi ha meg nem történnék, az egyébként tökélyes behegedés után három vagy négy hétre szükség lenne azt ismét öszveakasztani. Ha a’ hasadék épen nem akarna behegedni, úgy annak szélei vörös bornak, mint toroköbli- tőnek, és az említett ecsetnedvnek használására öszve- hegednek. A’ hasadék rendszerint megkisebbedik. Dieffenbach (Schwerdt az eml. li. 11. 1.) efféle nyílásokat egészen saját módon iparkodik behegeszteni: ö t. i. a’ nyilasnak mindkét oldalán 'átható párhuzamosan futó bemetszéseket teszen annak széleitől egy vonalnyira. A’ feszülés ekként csüggedvén , a* nyílás széleinek közeledése mondatik eszközöltetni, mit Dieffenbacii még az által segít elő , hogy a’ bér* etszésekbe olajba mártott tépeteket duggat. Ezen utolsóknak behegedése után, még más két de ellenkező irányban futó bemetszéseket teszen , mellyeket hasonlókép távoztat egymástui. 682. §. Roux az ínyvarratot a’ fonalszalagcsák beöltésé- vel ,kezdi, mellyek két hajtott tűbe vannak húzva; ezek tűfogóval a’ hasadék széleitől negyedfél vagy négy vonalnyira hátulról előre szimatnak be, honnan hegyeiknél fogva magfogó (Kornzange) segedelmével kihúzatnak. Roux először az alsó, aztán pedig a’ fölső, sött a’ környülményekhóz szabva még egy középső férczet is tűz föl. Hogy a’ hasadék széleit föl újítsa Roux, miután a fonalszalagcsák bokrai hátúira nyomattak volna , az mylebeny egyik szélének alsó részét magfogóval kapja meg, azt meghúzza és belőle gombos egyenes kusztorával, melly alólrul fölfelé riszálva (fürészeiőkép) vezettetik, egy fél vonalnyi szélességnyit metsz le. A’másik széllel is ekként bánik; midőn aztán a’ két metszés CHELIUS. SEBÉSZSÉG. II. K. 2 IDÜLT MEGVÁLÁSOK, MELLYEK NEM GENYEDNEK. 17
