Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Második szakasz. Némelly különös fajai a' gyuladásnak

G8

I. OSZTÁLY. GYÜLADÁS.

viola színre hajló, a’szenvedő életmű kevésbé meleg, tész- tás inkább, ollykor még is kemény és darabos , sőtt néha a’ baj kezdetekor nyilván hullámzó. A’ beteg nem olly tüzes , mint inkább a’ gyuladás fokával nem épen arányos szaggató vagy kopogó, inkább a’ tag mélységében ülő fájdalomról panaszolkodik. A’ daganat sincs a’ gyuladás fokával, mint inkább a’ fájdalommal arányban. Fájdalom, és a’ bőrnek'csomós elfajzása előzik meg gyakorta a’ bőrgyuladást. A’ már kezdődött gyuladás mind inkább harapódzik, rend szerint lassan még is inkább, mint sebesen, és mint egy mászva halad a’ szenvedő életművön. A’ közönséges oszlató szerek többnyire nem használnak, a’ baj idültté válik, és gyakorta véletlenül akadhatni némelly helyekre, mellvek jobban le lévén süppedve, majd többé, ’s kevésbé hullámzók, majd fe- nések, majd akarmi másként megromlottak. — Ezeken kívül mindjárt a’ baj kezdetekor hibáznak minden olly külső sérelmek, mellyek a’ bőrlobot okozhatták volna.

, 80. §.

Az álorbáncznalc ohfürlészete, már azokból eléggé világos, miket egyes fajairól mondottunk. A’ sejtszövet fenésen elhalt elfajiilására nézve, melly az álorbáncznalc leggyalcrabbik okmozzanata, azt is tudnunk kell, hogy ha eredete ollykor homályos is, mégis különös idő alkotmánynak, fokép erős hideg befolyásának, és a’hévmérséklet valamelly tulajdon változásának ezen részről sokat kell tutajdonítanunk , a’ honnan ezen betegség hideg teleken, a’ leghidegebb hónapokban szaporábban jő elő, mint az esztendő más részeiben , gyakrabban megjelenik a’szegényeknél, az alsó vég tokokon, élemedett korban, és a’ férjfi nemnél.

81. §.

A’ közönséges orbáncznak orvoslása a’ máj’ és bőrrendszerre munkáló gyógytervet kívánja. A’ hánytatok ekkor a’ legnagyobb fogonatualc, főkép ha korán alkalmaztatnak, mellyeket hashajtók által kipótolni nem lehet. A’ hánytatok foganata után a’ láz tovább is tartván, lobellenes közélet mellett hüvösitő savanyús hashajtók kellenek. Csak akkor lehet már csupa izzasztókat adni, midőn a’ láz nagyobb részt, vagy egészen eloszlott. Egyedül az erős loblázzal járó arcz-orbáncznál, mellynél a’ fej igen elfogódott, kábult, az orbánczos részek igen dagadtak, égnek, és fajnak, a’vér az ? agy felé tolong, szükség érvágást, vagy nadálvrakást a’ fülek mellé, a hány- tatónak elejbe bocsátani, midőn meleg lábfördők, a’ láb-