Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Második szakasz. Némelly különös fajai a' gyuladásnak
II. SZAKASZ. KÜLÖNÖS FAJAI A’ GYULADÁSNAK. 65 tátalan nyelv, kellemetlen száj iz, undorgás, nagyobb vagy kisebb láz, fejfájás, félre beszéd, álomkór, vagy dü- hösség által ldüölközvén, ezekután mint halovány, sárgálló, észrevétlenül végződő vörösség jelenik meg, melly egyenletlenül terjed el, szélei felé észrevétlenül enyészik el, ujjal tett nyomásra eltűnik, és nyomás után ismét megjelenik. — Az orbánez megjelenésével a’ lázmozgalmak többnyire kisebbednek, vagy el is enyésznek, hanem az or- báneznak minden későbbi kiütését mégis láz követi. Ezen orbáneznak széke a’ bőrhártya föIhletén elterjedt nyirkos edényreczénél soha sem terjed tovább. Az orbáncz önfokának nagyságára, és az általa meglepett rész tulajdonságára nézve igen kőlönbözhetik, többnyire mégis izzadás , és vizellésbeli birálatos kiürítések, és a’ fölbőrnek lehám- lása alatt eloszlik, genyedéssel soha sem végződik, csalt a’ test alkotmánya igen rósz lévén, és más káros környül- mények közt, mehet fekélyedés vagy fenébe által, melly- nél a’ romlás a’ test föliiletétiil térj ed belebb az alatt fekvő részekre, honnét az orbáncz hullámzó kelevénnye soha sem kéjplődik, hanem illy esetben messze terjedő, nyílt, rothadó fekélyes föliiletté leszen. Ha az orbáncz megtörésével beköszöntő bőrhámlás, nedves szerek, meghűlés, stb. által megakadályoztatik, akkor vizltóros daganattá változik. Ezen orbáncz igen szállékony, magátul, vagy inkább öszvehuzó nedves szerek alkalmazásálul, meghűlés, után, kedvélymozgások által a’ test fölületéről eltűnik , és agylobot, mell-és altestbeli gyuladást, dűhödést, rángást, gutaütést, ’stb. okoz. ■—Ezen orbáneznak okai az epeinger, a’ máj működéseinek fölbomlása, gyomor-tisztátalanságok, nehéz emésztetű eledelek, a’ verőczeresrendszer dugulása, és a’ lég meg időjárás tulajdon uralkodó állapotjai lehetnek, a’ honnét ősszel, és nyáron nem ritkán mint járvány jelenik meg. Lásd: Balling, das Akklimatisations-— Erysipelas ;in Heidelb. Klinischen Annalen. B. VII. 176. lap. Ezen orbáneznak tulajdon fajtáját teszi a’ hólyagos orbáncz (erysipelas vesiculare, bullosum) , mellyben vagy mindjárt kezdetkor, vagy később különböző nagyságú hólyagok, majd kása, majd borsó, majd tikmony nagyságúak láttatnak, mellyek gyakorta öszvefolynak, és fölpattanván, varat, vagy harapódzó fekélyeket okoznak. 77. §. Fattyú, vagy álorbáneznak mondatik a’ bőrnek csekély vörösséggel (bőrvoreg, erythema) járó huzamos gyu- ladása, mellynek a’ valódi orbáncczal, képök hasonlatosságát kivévén, semmi köze sincsen, és a’ bőrnek akár melly erősebb izgatása által előhozathatik; efféle izgatá- GHELIU5. SEBÉSZSÉG. I. K. .0