Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Első szakasz. Gyuladás átalánosan

60

I. OSZTÁLY. GYULADÁS.

alatt valamivel elfürészelni. A’ viszamaradó íekélylap beteges á(- Japotjai azonban a’ csonkitást ke'söbben , midőn már ez egésség ál- lapotja jobb, szükse'gessé tehetik.

69. §.

Az öregeit üszkének orvoslása a’ haj különböző álla- potjához képest különbözik. — Ha sérelem vagy más hely- belileg munkálkodó ártalom által szederjes vörösség, és daganat állanak be, úgy a’ környülményekhöz képest, lágyító, csillapító, vagy száraz fűszeres borogatások; heves gyuladásnál pedig, és vérmes izmos egymiknél, nadályok alkalmaztatnak. •— Csak ezen esetekről — és ezeken kívül a’ bővérű betegekről—lehet azt érteni, hogy Dupuytren az érvágásokkal, nadályrakásokkal, tett lobellenes gyógymóddal olly sükeres foganatokat eszközlött -légyen. — A’ közönséges gyógybánást a’ lielybelihöz szükség intézni; nagy fájdalom lévén jelen, mákony, a’környülményekhöz képest elegendő nagy adagokban nyáj tátik, söttmég zsong- öregbitő szerekkel is öszvekapcsoltátik. — Az öregele üszőkénél; másik fajánál, melly azonnal kormossággal és a* részek öszvezsugorodásával lép föl, csak szállékony szerekkel adott zsongöregbitők, a’ különösen nagy fájdalmasságnál mákonnyal párosítva nyújtathatnak; mellyek mellé helybelikép c-illapitó borogatások köttetvén, általok ritka esetekben a’ harapódzó fenének korlátlódása és leválása diszlik, és még a’ beteg egy ideig tenghet.

*) BALLiNG-nál az id. b.

**) P. Pott, Bemerkungen über denkalten Brand an den Fusszehen und Füssen ; in dessen Sämmtliclien chirurg. Werken. Aus dem Engl. Berlin 1787. Bd. UjC 555. lap.

Az öregek üszkének e^y igen érdekes példányát közöltem a’ Heidelberger Klin. Annal/ín B. VI. H. 1—ben , mellyben egy 82 esz ■ tendős asszonynál a’ kézen és alkaron harapódzó fene, az erők illendő ápolgatása mellett korlátoltatván , a’ fenés résznek lemállása, és megsyogyúlása diszlett,

70. §.

A’ fekvélyes fene az ágynak illendő , és egyenlő fölvetése, toliágyneműk helyett gereznákon fekvés, illendő tisztasága a’ fehérnemüeknek, lepedőnek több Ízbe- ni váltása, a’ fekvésnek gyakor változtatása, őz bőrnek a’ beteg alá tétele, és a’ nyomott rész hideg vízzel, ólomvizzel, vagy káforléllel való mosása által akadály oztatik meg. — A’ test megvörösödvén alája gyűrök, lószőrbül készült Ids párnák, fölhasított gerezna du- gatik ollykép, hogy a’ vörös rész üres helyre esvén, ne nyomassák , ezen kívül ólomvizbe , később borba , eczetbe, lővizbe mártott nyomadékok fölrakása, vagy petefehér , és káforbul álló kenőcs bodörgölése is hasznosak.