Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Első szakasz. Gyuladás átalánosan

A’ fenés romlás ollykor csalt a’ sejtszövetre határ ózta tik, nehezebb esetben azonban az izmok és minden más részek különbség nélkül pusztáinak. Gyakran az átlikasztott edényekből vérzés támad. A’ csontok ollykor sok ideig ellenállának, de végre ezek is megromlanak.

Ezen helybeli tüneményekhöz majd mások is járulnak , u. m. étvágytalanság, a’ gyomortáj fájdalma, undo- rodás , szorulás, álmatlanság, sebes de gyönge inkább mint tellyes érverés, tüzes bőr, nagy szoronkodás, nyughatat- lanság. A’ betegség nagyobb fokán az idegláz minden tüneményei előkerülnek. •— Ezen közönséges tünemények nem ritkán megelőzik a’ helybelieket.-—A’ betegség nehézsége és lefolyása, valamint tartása is különböző egy- mikben igen különbözik. Ha a’ baj sok ideig tart, vagy többször visszátér, akkor végre aszláz, és erőtvesztegető hasmenések jelennek meg.

Ollykor a’ kórházi üszők kis gyuladt virág, vagy hólyagosaként jelenik meg, a’ nélkül hogy azon rész az előtt megsértetett volna. * A’ fekélyek és sebek siilyös szöveményétől a’ kórházi üszők igen’ különbözik.

*) Thomson az id. h. Bd. II. 168. lap.

33. §.

A’ kórházi üszőknek tulajdona sebes terjedésben, és az életmüves részek minden maradék nélkül való fölolvadásában áll, ha csak az egyes esetekben azon szürkés fehér gyurmát maradék gyanánt nem tekintjük.*—A’ kórházi üszők nem más, mint a’ sebnek, vagy fekély fölü- letnek a’ fekélyedés , és elhalás közt álló nagyobbodása.

34. §.

A’ kórházi üszőknek óla tulajdon ragály behatásában all, melly sebekre, és fekélyes részelvre, vagy az egész testre munkálkodik. — A’ ragály leginkább kórházakban fejlődik ki, hol a’ lég romlott, a’ betegek számosak, a’ sebrongyok tisztátalanok, átalában egésségtelen helyeken, börtönökben, ’s a’ t. Azt nem tudj ült, hogy a’ ragály meddig tarthatja meg fertező erejét. —Hihetőleg a’lég átlapoljanak , az időnek, égalynak befolyásoknak kell lenni a’ kórházi üszők természetére.-— Az ösztönfogékonyság a’ ragály iránt egyszeri behatása által nem hogy tompiílna, sött inkább nő. *— A’ ragályos anyagnak érintete a’ sebbel, vagy a’ sebbekötésnél ejtett vigyázatlanság következése, midőn az a’ ragállyal terhelt légben sok ideigtörté- nik , vagy olly fertezett sebrongyok által esik meg, melly elvben ragály tartózkodik. A’ fertezésnek minden egy- miben, a’ seb és fekély mindenféle nemeinél lehet helye,

I. SZAKASZ GYULADÁS ÁTÁLÁNOSAN. 39