Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Első szakasz. Gyuladás átalánosan

26 I. OSZTÁLY GYULADÁS. későbben pedig a’ gennyel együtt kitaszítatnak. — Ezen genybelek Öszvement fehérnyének mei'őbb hegedményei. io. s. A’ gyűl adás’ getiyedésbe való átmentét várni lehet: ha a’ gyuladás nehéz, és csak hamarjában nagyra nő, ha a’ fájdalom nyomó, a’ feszülés és daganat nagy, a gyu- ladt rész laz tulajdonságú, és sok sejtszövettel környez­te tik. — Ha a’ gyuladás tovább tart, mint szokott, a’ kí­vül hogy bírálási mozgalmak tapasztaltatnának, ha a’ fájda­lom kopogóvá változik, a’ vörösség, és daganat pedig a’ nélkül hogy elenyésznék, csekélyebbé leszen, ha a’ da­ganat lágyul, a’ beteg borzadoz, álékor már a’ geny7 képlődése, vagyis a'genyedésbizonynyal elkezdődött. Er­re a’ daganat mind inkább lágyul, közepén, a’ közben mig köröskörül öszveesik, emelkedik, midőn is tapintás közben hullámzást (fluctuatio) lehet észrevenni, a7 bőr a7 legemelkcdettebb részén áttetszővé lesz, a7 geny’ átlát­szik , a bőr végre a7 halkal történő felszívás miatt föl­pattan , és a7 geny kiürül. •— Ha a’ kelevényt fedő részek tömöttek, akkor mielőtt a’ folfakadásra jőne a’ dolog, a’ geny mindenfelé elterjed. Ha pedig a7 gyuladás csekély, akkor alig léhet elvárni a’folfakadásra való hajlandóságot. A7 mélyebben fekvő, és belső életművek7 gyuladásánál, ennek genyedésbe való átmentét nehéz megtudni: mclly- höz vetni lehet , ha a7 gyuladás’ tüneményei bírálás nél­kül kisbednek, ha a7 rész természetes foglalatosságára nem tér vissza, ha a’beteg benne nehézséget, nyomást, vagy hideget érez, ’s ha többször borzadoz ; erre aszláz’ tüneményei jelennek meg; t. i. a7 tenyerek’ és talpak7 égő heve, leginkább evés után körülírt arczpirosság, sorva­dás, éjjeli izzadások, hasmenés, 7stb. Gyakran a7mély­ségben hullámzást, vagy kívül azon részen vizkóros daga­natot lehet tapasztalni. •— Az aszláznak tüneményei min­den nagyobb genyedésselöszvekötetnek, és hihetni, hogy ez részint a 7 fehérnye és rostonya7 vesztcsségétül, és rész­ről a’ geny fölszivásátul szármozik. A’ geny’ korlátlódása a’ keleve'ny’ üregébe kiöntődött képlő- dékeny nyirknak a’ gyuladás alatt történt meghegedésétől függ, melly által bizonyos sima falu üreg készül; az üreg’ falaiban a’ hajerek igen kifejlődőttek, a’ mi által a’ geny az egyéb sejtszövettől elzá- ratik, valamint egyik sejtből másikba való átmente megakadályoztatik. Olly esetekben , mellyekben a’ gyaladáshoz az emlitett nyirkkiöm- lés nem járul, a’ genyüreg’ korlátlódása nem történhetik meg: p. o. némelly orbánezos gyuladásoknál. —• Ha a’ genyedés a’ savós hártyák’ föliiletén támad, akkor az edényeknek már előre jól ki kell fejlődniük. Azon részekben, mellyek számos érágazatokkal bírnak,

Next

/
Thumbnails
Contents