Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Első szakasz. Gyuladás átalánosan

I. SZAKASZ GYULADÁS ÁTALÁNOSAN 23 oily nagy, mint érzésűnk látszik tudtunkra adni. Azon helyen, hol a’ hajerek’ rendszerének legfinomabb ágaza­tai vére reiche való átmenetelek végett öszvejönek, min­denkor több haj erek nyílnak egyetlen egy vérérrel ösz- sze. A’ hajerek’ rendszerének ezen elrendelésében talál­juk okát már egésséges állapotban is a’ vér’ lassiíbb moz­gásának, melly a’ haj erek’ rendszerének munlcálódásival szorosabb viszonyban áll. Ila tehát a’ gyuladás alatt a’ gyuladt részbe a’ vérnek nagyobb torlódása történik, ez bizonnyal a’ haj erek rendszerének öregbeclett munkássá­ga és életbeli feszülése által történik, mivel a’ vér­erek nem képesek a’ beléjök vezérlett vért azon sebes­séggel fölvenni, és tovább vezetni; azért is a’ haj erek ki­feszülnek, és mintegy mesterségesen kifecskendve lenni tetszenek, és még ott is látszanak, hol a’ vér’ szintelen részének vitele miatt egésséges állapotban láthatatlanok; sőt a’ gyuladás’ későbbi lefolyása alatt új edényágazatok képlődnek, mellyelcnek a’sejtszövet nyújt fészket.-—Ezen folyamatban találjiűc okát annak, hogy a’ gyuladás, melly kezdetben egyedül erőbeli betegség gyanánt vétethetik, későbben az életművek’ alkatásában szembetűnő változá­sokat hoz elő. — Az idegek’, és hajerek’ rendszerének emelkedett munkássága a’ sejtszövetbe bővebb átizzadást okoz, mintsem az egésséges állapotban történik; a’ sa­vónak egy része t. i. sőt némclly esetben a’ vérnek vörös része is a’ feszült érfalakon áthat, és a’ sejtszövetbe öntő- dik ki; azért is a’ sejtnek falait ezen esetben megvasta­godva , savós, fehérnyés, ollykor véres nedvvel telve ta­lálhatni , melly nedvben nem ritkán fehérnye és pelyhek úszkálnak^ vagy a’sejt’ falaival részint öszvcnőve is van­nak. •— A’ vérnek változott tulajdonságát, és öregbedett lcéplődékenységét a’ lobpille mutatja, melly a’ vér’ rost- anyagábul áll. Az ösztönnek különböző foka, úgy az ez által okozott ideg­rendszer viszahatása szerint kezdetben vagy is akkor, midőn a’ fáj­dalmon kivül még a’ gyuladásnak , egyéb tüneményei nincsenek meg (melly állapotot némellyek a’ gyuladás neki készülése gyanánt tekin­tenek) a’ finom edényekben bizonyos görcsös öszvehuzódás hozatik elő, mellyre az edények’ életbeli feszülése, a’ vérnek nagyobb oda- tolongása, és az emelkedett életfolyamatnak egyebb tüneményei kö­vetkeznek. — Ezen helybeli tüneményeket, és a’ gyulasztó lázéit ”,a- lamikép össze lehet hasonlítani. Valamint amott az edények ösz- vehuzódása , és a’ vérkeringésnek akadálya , úgy itt borzadás, hideg , a’ bőrnek öszvehuzódása, csekély érverés tapasztaltainak, és csak ezek után következnek még az edényrendszer’ életbeli feszülésének tüneményei, öregbedett bőség, ’stb. Eleintén mintegy gyulasztó görcs jelenik meg , az edényrendazer egészen az idegrendszer által kormányoztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents