Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Bevezetés

Vili

BEVEZETÉS.

telek Ösmerete köztök többé nem találtatnék. A’ 12-éa 43-dik században némelly tudományos intézetek fólálli- tásával emelkedőnek ugyan a’ müvészségek és tudományok, 'de mivel ezeknek czélja leginkább az egyház szolgáinak müveltetése volt, azért is általok a’ sebtudomány csalt keveset nyerhetett. A’ sebészség később két pápai parancs által a’ gyógytudománytól egészen megválasztatott, ’s egyszersmind a’ papoknak egyházi átok büntetése alatt minden véres műtétéi megtiltatott ; és csakugyan a’ för- dészség eredete is ezen időszakhoz esik, mivel az egyházi orvosok borbélyaikat küldözgették Ids eb b sebészi müté- telek végbevitelére. Csak Olasz-országban lehetett ezen időben a’ komolyabb munkásságot tapasztalni, hol a’ se- beszség is tanultabb gyógyászok kezei közt forgott.

1311-ben Pitard Párizsban a’ sebészeket öszveszed- vén, azoknak gyülekezetét állította, de az orvosi karral közbe jött tartós czivódás, és a’ boncztudomány fölakadt előlépései miatt a’ sebészség szűk voltában továbbra is meg maradott. — Csak chauliac-i Guy-val kezdődik egy kedvezőbb időszakasz, melly most a’ boncztudomány on épült sebészséget jobb jövendővel biztatta.

A’ sebészség a’ 16-dik században a’ boncztudomány- beli előlépések segedelmével ezen az ösvényen vezéreltetik egy magasabb állópontra Pare, Franco, Fabricius Hildanus, Fabricius ab Aquap endente, Severinus, és Wisemann által.

Tulajdonkép a’ 16-dik század második felében kezdődik a’ sebészség tündöklő időszakasza. A’ számos háborúk , köz kórházaknak felállítása a’ tapasztalásnak most tág mezőt nyitnak, és a’ párizsi sebészségi academiának alaptétele a’ szétszórt erőket öszveszedvén, követést érdemlő koz vetélkedést ébreszt. Francziaországban fénylenek : Dionis. II. Petit, Mareschal, Garengeot, Lafaye, Qvesnay, Morand, Louis, Led ran, L ec at, Lam ott e , Ravaton, Daud, Pout e au, Levret, Sabatier, Desault; Angolországban: Cheselden, Douglass, a’ két Monro, Sharp, Cowper, Alanson, Pott, Hawkins, Smellie, és a’ két Hunter; Német Alföldön: Albin, Deventer, Camper; Olaszországban: Mollinelli, Ber- trandi, Moscatti; Németországban : Heister, Platner,Bilguer,Brambilla, Theden,Richter, Siebold C. és Mursinn a.

Ezen köz szorgalom által a’ sebészség az újabb időkben azon foltra emelkedett, mellyet nem annyira közönségesen, mint inkább az egyes mütételek történetéből lehet megfogni. — A’ boncz- és élettudományban tett elő