Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Második osztály. A' természeti összefüggés sérelmén alapúlt betegségek - A. Sebek - Első szakasz. Sebek átalánosan

138

II. OSZTÁLY. SEBEK.

fekvő belrészeknelc, a’ csontoknak ; a’ seb bel}'éré nézve- pedig a’ fej, a’ nyak , u’ mell, az altest, a’" végtagok 'stb. sebeit.

22,6. §.

Tüneményei a’ sebnek ezek: fájdalom, vérzés, ar sebszéleknek tátulása gyuladás, láz , és ideges bajok. .

A’ fájdalom eleintén az idegek sértetésén , később gyuladáson alapodik , melly is a’ megválás módja, a’ sértett rész és egymi érzékenységének különbfélesége szerint különbözik.

A’ vérzés a’ sértett edények nagysága és mennyisége szerint majd nagyobb majd kisebb, a’ metszett sebeknél mindenkor nagyobb , mint a zúzottaknál.

hé sebszélek' tátulása először is a’ beható eszköz nagyságáiul, de főkép a’ sértett rész érméczességétül, és zsong- játul függ, és annál nagyobb, mennél inkább meg volt feszülve a’ sértett rész a’ sértésnek pillanatakor, vagy mennél jobban izgattatik a’ rész sebzés közben , vagy az után.

Az eszköz, és az ez által okozott lemezitelenitett részekre ható lég ösztönére közönséges viszdhatás, vértorlódás,—gyuladás származik, melly daganat, vörössége a’ seb szárazsága és nagyobbodott fájdalommal jár. A’ sebzés fokához, és a’ sebzett ember és rész érzékenységéhez képest ci'ős, az említett viszahatas és az említett környülmények- höz szabott láz , sebláz , (febrÍ3 traumatica) vagyis másodrendbeli lob láz (febris inflammatoria secundaria) hozatik elő. Ezen láz a’ seb gyuladásával áll mindenkor egyenes arányban. A’ gyuladás, vagy egyedid az úgy mondott hegesztő gyu- ladásnak fokát éi'i cl, és ha a’ sebzett részek viszonyos érin- tetben tartatnak, oszlódással és liegedéssel végződik m, vagy pedig a’ gyuladás nagyobb lévén, avagy ha a’ sebszélck öszve nem illesztethetnek, genyedés, vagy különös körnvülmé— nyek közt fenébe mén által. A’ gyuladás az alkotmány és más környülményekhöz képest tiszta, izgó, vagy tompa bélyegéi lehet. A’ láz természete szint ekként különbőz— hetik.

Az ideges bajok, mellyek a’ sebekhóz járulnak, következők lehetnek, u. m. a’seb’ gyuladásával arányban nem álló nagy fájdalom, nyugtalanság, álmatlanság, félrebeszéd, görcsök, rángások, állgörcs (trismus) dermenet (tetanus) stb. Ezen tünemények okai ezek: az egész testnek vagy sértettrésznek betegség magasztalta érzékenysége, az idegek, bőnyék, és más részek sértései, az idegek lekötése az edényekkel együtt, idegen testek a’ sebben, az ebben ősz-