Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Harmadik szakasz. Gyuladás némelly különös életmüvekben

132

I. OSZTÁLY. GYÜLADÁS.

madtak, akkora’ jóslat mindenkor veszedelmes, melv- lvek magokra hagyatva fölfakadozván, az életerő tárházát űri tik , a’ beteget csak hamar fölmorzsolják,'—né- mellykor mégis sipolyos menetekké húzódván öszve, ezekből savós, vagy genyes nedv, áradoz, és a’ beteg a’ leg- nyomorúbb állapotban még több ideig teng.

Főkép a’ még járni nem tudó kis gyermekeknél legyen az orvos figyelmes, mivel ilt a’ legnevezetesebb korhatárzatbeli jel nélkül el kell lennie. •— Hogy átalá- ban a’ bajnak székérül meggyőződhessünk, különböző kór- határzó jelele hordatnak föl. — Copeland szerint a’ beteg csigolyának nagyobb érzékenysége külső nyomásra, és akkor, midőn forró vizbe mártott szivaccsal a’ beteg gerinczen elsurranunk. — Wenzel után a’ vállra két- kézzel alolrúl ható nyomás által, avagy szállékony ingerszereknek , nevezetesen az étet© hugyanylél alkalmazására öregbedik a’ fájdalom. — Stieb el szerint lúgför- dőben sokkal tisztábban kimutatja magát a’ szenvedésnek helye. *— Hanem gyakorta mind ezen kérdésdöntő jelek bizonytalanok, sőtt részemről tapasztaltam eseteket, mellyekben gerinczizbaj nem volt jelen, ámbár az említett kórhatárzati jelek annak jelenlétére mutattak. A’ gerinczizkórnak határzatában a’ testnek saját magatartását igen nevezetesnek gondolom, melly gyakorta előre görbéd, de egyszersmind mindenkor az alsó végtagok gyöngeségével jár. A’ betegnek térdei állás közben valamennyire meg vannak hajolva, a’ fej hátra szegül, a betegeknvakokat vállokközé veszik; járás közben a’karok a könyökizülésben meghajlanak, és a’ derékhoz támaszkodnak; a’ betegek kezeikkel mindenkor támaszpontot keresnek, kezeiket esipeikre teszik, görnyedés, kukorodás közben pedig ezombjaikra; ágyban a’ belegek egyik oldalról, a’ másikra csak bajosan fordulhatnak v éjjelenként pedig nagyon izzadnak. Csontsenyves okbúi, vagy az izmok rendetlen munkálódásoktól származó görbedésektől ezen betegség világosan megkülönböztetik, mellyekkel mégis Összeszőve lehet. •— A’ megletteknél ezen betegség veszedelmesebb mint a7 gyermekeknél. Olly gyermekeknél, kiknek fejők és fóltestök igen vastag, azon időszakban , midőn járni kezdenek, gyakorta a7 hátgerineznek meg- görbülése, és a7 lábaknak olly gyöngesége mutatkozik, melly alatt valahányszor csak lábait letenni iparkodik a’ gyermek, mindannyiszor viszahúzni kénytelenitetik. Ezen állapot, melly a’ hátizmoknak gvöngeségén, és a7 fejnek, meg a7 föltestnek súlyosságán alapodik, mint többször tapasztalául, könnyen öszvezavartathatik a7 gerinczizkór- raf. A’ beteg testi állapotának kipuhatolása, a’ gerincz-