Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Harmadik szakasz. Gyuladás némelly különös életmüvekben

III. SZAKASZ. GYULADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMŰVEKBEN. 127

vagy kinahéj főzete, ’s több efféle befecskendezések által, vagy mint Rust tanácsolja az által, bogy szúr- csap , és füles kutasz segedelmével az egész izűlésen keresztül genyszalagot azon okból húzzunk, hogy ez néhány napokig bent maradván, a’ mélységben is a’ gyulladásnak nevezetesebb fokát támaszthassuk.

II.

Á’ válliziílésben

Vállfájdalom, vagy vdllzsdba (Omalgia) vállizkór, (Onarthrocace)

214. §.'

Ezen betegségazou három időszakaszokat járja meg, mellyekel a’ csipfáj dalom.

"A’ fájdalom , melly eleintén állandóbb tünemény mint a’ csipzsábánál, az izülésnek majd ezen, majd azon részén, mint szaggató, bökködő, egész a’ könyökig lövellő érzés mutatkozik; és főkép a’ hónalytól mellfelé ujjal alkalmazott nyomásra tapasztaltatilt. A’ kar csekély mozgások után elfárad. A’ vállon semmi beteges tünemény nem tapasztaltatik. A’ fájdalmak bizonyos idő múlva, főkép éjjelenkint öregbednek. A’ kar érzékenysége , és erőtelensége nagyra nő.

215. §.

Lassanként a’ kar a’ könyökizülésnél meghajlik, a’ testtől eláll, minden mozgása fájdalmassá válik, elpety- hűdik, és kiaszik. A’ vállüreg alább esik, gömbölyíts idomát elveszti; a’ hónalyredők szinte alábbra szállanak, és közöttök a’ fölkar izfejét vesszük észre, a’ hónaly telibb. A’ beteg kar az egésségeshöz képest hosszabbnak látszilc. A’ különbözőleg mutatkozó nchezedésekhöz gyakorta lázmozgalmak kapcsolkodnak.

216. $.

Midőn az izfej izgödrét odahagyja, akkor a’ váll- nak domborfi idoma egészen eltűnik, a’ vállcsács kidudorodik, az alátolódott izfejeta’ hónalyban tapasztalhatni, melly lassanként a’ vállperecz felé halad, mi által a’ kar egy kissé megrövidedik, hátfelé igyekszik, mozgásai pedig meggátoltatnak.

Itten is mint a’ csipfáj dalomnál genygy ülések szár- moznak , mellvek végre folfakadván, sipolyos mene-