Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Harmadik szakasz. Gyuladás némelly különös életmüvekben
áll , az alfél lapos, az alszár félig meghajlott, és a’ láb kifelé fordult. 1. ) Az id. h. l45. lap. 2. ) Az id. h. 36. lap. 206. §. Bár melly szembetűnők legyenek is a’ csipzsábá- nak tüneményei, az együttsziilt biczegéssel, a’ csipcsont elhibbanásán, és félremozdulásán alapodott végtag megrövidülésével , és az ideges csípfájdalommal, mint ugyanannyi más betegségekkel mégis könnyen fölcseréltethetik. — Az együtt szült biczegésnél, mellynek oka a’ csipizülés hib ás alkotásában helyeztetik, a’ czomb mindjárt eleintén rövidülve van ; ha a’ gyermek vizirányos fektében meden- czéjét egyik kezünkkel feszítve tartjuk, gyöngéd húzás által a’ czombot minden fájdalom nélkül egy kévéssé meghosszabbíthatjuk , melly, a’ hiízást abban hagyván, isinét megrövidül; az alfél vagy természetes, vagy laposabb ennél, a’ czomb mozgása szabad, és a’ lábtalpat szépen a’ földre alkalmazhatni.'—A’ csipcsont elhibbanásánál, melly a’ szálagok gyengesége és gindársága által okoz tátik, a’ beteg reggelenként kevesebb fájdalmat, estenként pedig többet érez, az egyik csipcsont magasabb a’ másiknál, a’ végtag mindjárt eleintén rövidebb, és szelíd húzás által meghosszabbitathatik. ■—A’ csipfájásnál a’ fájdalom vagy az ül*—vagy a’ czombideg járását követi, az egész czomb- ban zsibbadó fájdalom ered, a’ két nagy tompor helyzetében , és a’ két végtag hosszáságában semmi különbséget nem tapasztalunk. —A’ fájdalmas fehér daganattal (phleg- matia alba dolens), a’ horpaszkelevénnyel, és a’ czomb eredeti ficzainodásaival bajos a’ csipzsábát öszvezavarni. 207. §. Az izülésnek halál után tett vizsgálatai a’ baj fokának ' és eredeti fészkének különbségéhöz képest különböző változásokat adnak élőnkbe.—A’ betegség korábbi időszakaszában a’ czombfej porczos héját gyuladva, és kifekélyedve, annak szivacsos állományát, ritkábban aziznedvhártyát is, gyuladva, a’ tokszálagot dagadva találjuk, midőn még a’ czomb görgeteg szálagát, az izvápával való öszvefüggést öszvetartani látjuk. A’ betegség későbbi időszakaszában a’ czombfej, és izvápa porczos héja már megvesztegetődött, az elsőbe csontszu esvén, nyakátul nem ritkán egészen megválva látszatik, a’ csontszuvas romlás egészen a’ me- denczeüregig hat; az iznedvhártya és tokszálag egészen megváltoztak, fölernyedtek, s elromlottak; az izülésben és az izmok közt geny gyülemedik öszve- Ha az izfej kimé III. SZAKASZ. GYULADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMŰVEKBEN. 123
