Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Bevezetés

IV

BEVEZETÉS.

Mi részünkről iparkodni fogunk nehány közönséges bélyeget föltenni, mellyek némükép kórtudományi fölosztásra szolgálhatnak, és azon betegségeket jelelik ki, mellyek sebészi betegségeknek neveztethetnek.

Valamint az élet tünéménvei magokat az erők és életművek viszonyos előkelősége által majd erő — hatalombeli, majd ismét életmű ve*, vagy anyagbeli oldaloknál fogva mutatják inkább, mellyeknek belső öszvehang- zásán csak ugyan maga az egésség is alapodik: úgy tapasztalhatjuk az életműség’ beteges állapotaiban is, hogy majd az erők, majd az életművek térnek el inkább szabályos nyomataiktól; honnét az eröbeli, és életműves betegségek különbsége következik. Ezen különbség azonban az élet ezen vagy azon oldalának csak föltételes előkelő szenvedését jelentheti, mivel az életműves test egy magában zárkozott egészet tévén, egves részei és tüneményei egj^mással a’ legszorosabb viszonyos öszvekötte- tésben állanak.

Az életműves betegségek átalanosan ollyak, mellyeknek mivolta az életmiives részek természetes minéműsé- gei, képei, ’s alkotásainak sértésében áll, azért is közönségesen alapodnak: 1. az életműves öszvefűggés sértésért : 2. a’ részek szabálytalan egyesülésén: 3. idegen testek jelenlétén: 4. életműves részek elf aj zásán, vagy új képeletek termödésén: 5. az életműves részek tökély es elvesztésén : 6. azoknak fölösleges számán.

Az életműves betegségek vagy oil vak, mellyeknek fészke olly részekben van, mellyek erőműves bánást meg nem engednek, és mellyekhöz a’ sebész érzékéletművei nem férhetnek, mellyek tehát csak közélet- és gyógyszertárbeli szerekkel orvosoltathatnak; vagy pedig ollyak, mellyeknek széke külső szerek, és rendbe szedett erőművezetek alkalmazását megengedi, és mellyek többnyire ugyan akkori közélet - és gyógyszertárbeli szerek ápolása mellett amazok által meg is gyógyitathatnak •— Innen sebészséghöz tartozó betegségek gyanánt tekintethetnek mind azok, mellyeknek fészke olly részekben helyeztetik, mellyeket a* sebész érzék életművei megjárhatnak , vagy orvoslásaikra az erőműves szerek alkal- mazatát megengedik.

Ámbár ezen közönséges meghatározásbul a’ gyulá- dás kirekesztetik, mégis mind közönségesen, mind különösen , ha külső részeket lep meg, sok okoknál fogva a’ sebészi betegségekhöz számitatik. A’ gyuladás t. i. lefolyásában ’s kimeneteleivel többnyire életműves változásokat okoz, és midőn külső részeket foglal el, csaknem mindig, főkép sebészi szerek alkalmazatát óhajtja;